Lupusszal kockázatosabb gyermeket vállalni

A teljes kockázat azonban még így is alacsony, és az egyik szakértő szerint az eredmények miatt nem szabad megváltoztatni a lupuszban szenvedő nők kezelését. "Én nem mondanám azt a lupuszos betegeimnek, hogy ne essenek teherbe" - mondta Dr. Yousaf Ali, a New York-i Mount Sinai Kórház reumatológusa.

A kutatást megelőzően több kisebb kutatás is beszámolt arról, hogy a betegség leggyakoribb formája, a szisztémás lupus erythematosus (SLE) megnöveli annak kockázatát, hogy a lupusos édesanya autista gyermeket szülhet.

A mostani kutatás során a montreali McGill Egyetem szakértői Dr. Evelyne Vinet vezetésével egy québeci adatbázisban keresték ki a lupuszban szenvedő nőket, és összevetették őket olyan nőkkel, akik nem szenvedtek a betegségben. Azt is megfigyelték, hány gyermeket diagnosztizáltak autizmussal .

Eredményeik azt mutatták, hogy a lupuszos nők gyermekeinek körülbelül 1,4 százaléka szenvedett autizmusban, míg a lupuszban nem szenvedő nők gyermekei közül csak 0,6 százalékban diagnosztizáltak autizmust. Hangsúlyozni kell azonban, hogy bár a kutatás kapcsolatot mutatott ki az édesanya lupusa és gyermeke autizmusa között, ez még nem bizonyít ok-okozati összefüggést.

Vinet a kutatás eredményeit az Amerikai Reumatológus Kollégium San Diegó-i éves konferenciáján mutatta be.

A szakértők szerint azonban a lupuszban szenvedő nőknek nem szabad elijedniük a gyermekvállalástól. A gyermeket tervező nőknek időben érdemes orvosukhoz fordulni, hogy szükség esetén gyógyszert válthasson (némelyik gyógyszer nem biztonságos a terhesség alatt). Meg kell várniuk azt is, hogy betegségük legalább hat hónapig ne lángoljon fel, és csak ez után próbáljanak teherbe esni.

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) poliszisztémás autoimmun megbetegedés, mely tízezer emberből évente egyet érint. A betegséget a múlt században bőrpírral járó gyulladásos bőrbetegségnek tartották, s bőrt roncsoló bőrtuberkulózishoz hasonlították. Kaposi Móric ismerte fel, hogy a betegségnek létezik egy úgymond szisztémás változata, amelyet több szervrendszer megbetegedése kísér. Az SLE jelentkezhet lappangva, általános tünetekkel, így lázzal, fáradékonysággal, nyirokcsomó duzzanattal, ízületi fájdalommal, fogyással, rossz közérzettel, de kezdődhet idegrendszeri tünetekkel is, mint a fejfájás, depresszió, bénulással. A hosszú tünetmentes időszakok fel-fellobbanó betegségi periódusokkal váltakozhatnak, ám a kiújulás okait nem ismerhetjük, de kiválthatja fertőzés, terhesség, stressz is.