Hogyan mérjük? (2)

Jobb mérni, mint megijedni

Különböző ajánlásokat találhatunk arról, kik és milyen gyakorisággal méressék vérük koleszterinszintjét. Elsősorban azoknak lehet fontos, akiknek családjában előfordult szív- és érrendszeri megbetegedés, illetve magas vérzsír-érték.

Fiatal felnőttkorban érdemes egyszer megméretni, hiszen öröklődő hiperkoleszterinémia (magas szérumkoleszterin-szint) esetén tudatos megelőzéssel sokat lehet tenni az érkatasztrófák megelőzéséért. Normális értékek esetén elég lehet 1-5 évente ellenőrizni a vérzsírok szintjét. Ha ennél magasabb koleszterinszintet mérnek, akkor sűrűbben kövessék egymást a mérések. Családi veszélyeztetettség, szívbetegség esetén akár három havonta is lehet mérni, hiszen egyetlen csepp vér elegendő hozzá. Pontos gyakoriságát orvos dönti el.

Amit a mérés előtt tudni kell

A vér koleszterintartalmát 12-14 órás éhezés után kell meghatározni, mivel a trigliceridértéket az étkezés befolyásolja. A vérzsírokat legalább két alkalommal kell mérni. A koleszterinszintet adó érték összetevőinek részletes meghatározása akkor szükséges, ha a koleszterinszint összességében emelkedett.

A fennálló vérzékenységről a mérést végző személyt tájékoztatni kell.

Könnyen, teszttel?

Ma már az otthoni vércukorszint-méréshez hasonlóan alkalmazható koleszterin meghatározására való készleteket is gyártanak, Magyarországon azonban ezek jelenleg nem kaphatók. A gyors koleszterinméréshez fotometriás elven működő készülékeket használnak.

A koleszterinszint-mérést ezekkel is a vércukorméréshez hasonló módon, az ujjbegy megszúrásával nyert vérminta segítségével végzik. Először az ujjbegyet fertőtlenítik, majd egyszer használatos steril tűvel vagy speciális tollszerű (pen) eszközzel megszúrják. Ha nem buggyan magától ki a vér, enyhe masszírozással egy cseppet nyomnak ki az ujjbegyből, amit azután tesztcsíkra helyeznek. A tesztcsíkon a vérmintában lévő lipidek (vérzsírok) 2-3 perc alatt színreakciót adnak. A csíkot a fotometriás készülékbe helyezve meg lehet mérni a kialakuló szín hullámhosszát, ami alapján pontosan meghatározható a vér összkoleszterin-szintje. Van olyan készülék, ami a triglicerid-érték mérésére is alkalmas.

Az ujjbegyen hamar eláll a vérzés, ezt elősegítendő az érintett kezet érdemes egy-két percre feltartani.

Ha a vér összkoleszterin-szintje magas, azaz 5,2 mmol/l-nél több, további részletes laboratóriumi vizsgálatokra van szükség, amelyek során megállapítják az összkoleszterin egyes alkotórészeinek koncentrációját is. Ezt már csak laboratóriumi vizsgálattal lehet meghatározni.

Vérvétel

A modern ember kamaszkora táján legkésőbb átesik egy vérvételen, de különösen fiataloknak hasznos lehet olvasni róla. Egy-egy vizsgálathoz elegendő annyi vért venni, amit egy tűszúrással az ujjbegyből nyerhetünk (összkoleszterin-szint). Többnyire azonban a kar egyik vénájából veszik le a vért, és a koleszterinvizsgálat csak az egyik a sok mérés közül.

A vizsgálatra nem célszerű szűk ujjú pulóverben menni. A felkart gumiszalaggal elszorítják, hogy a vénákból ne tudjon távozni a vér. Azért szokták az embert megkérni, hogy néhányszor szorítsa ökölbe a karját, mert így további vérmennyiséget pumpál a vénába. Általában a könyökhajlatban futó egyik gyűjtőér környékét fertőtlenítik, majd szúrják meg. Egyszer használatos steril tűt vezetnek a vénába, és fecskendővel vagy speciális, zárt rendszerű, vákuumos vérvételi csővel veszik le a vért. A mennyisége 5-30 ml között változhat. A gumiszalag eltávolítása és a tű kivétele után a szúrás helyét leragasztják, vagy arra kérik az embert, hogy pár percig nyomja a kötést a szúrás helyére, hogy mielőbb megszűnjön a vérzés. Ehhez érdemes egy picit nyugodtan ülve maradni. Egyedül a vérzékenyeknél kell kicsit nagyobb gondot fordítani a vérvételre, és ezt feltétlenül közölni kell a vizsgálat előtt az orvossal.

A vérzsírok értékei a vérben mmol/l-ban: