Életmentő szívműtétek

A nyugati civilizáció leggyakoribb szívbetegségének, a koszorúér-elzáródásnak a kialakulásáról, tüneteiről, kockázati tényezőiről és műtéti megoldásáról nem lehet eleget beszélni!

A koronáriabetegség műtéti gyógyítása

Az ún. bypass műtét során a sebész egy egészséges ér segítségével hidalja át az elzáródott koszorúér-szakaszt, hogy a szívizom ismét kellő mennyiségű vérhez jusson. Az új ér - a "graft" - általában a beteg mellkasából vagy a lábából származik.
A műtét első lépéseként a sebész egy metszést ejt a mellkason, és elfűrészeli a szegycsontot, így könnyen hozzáférhet a mellkasban található szervekhez. A szív hűtése és a befecskendezett tartósító folyadék segít abban, hogy a szívizom a lehető legkevesebb károsodást szenvedje el a műtét során. A szív ezután 30-90 percre leáll, és munkáját egy ún. szív-tüdő motor veszi át, amely a műtét ideje alatt áramoltatja a vért a testben. A graftként használt ér egyik végét a szívsebész a koszorúér elzáródáson túli szakaszához, másik végét az aortához - a fő verőérhez - varrja. Ma már rutinnak számít a négyszeres graft beültetése is. A műtét végén a szegycsontot speciális acéldróttal varrják össze, és zárják a mellkason ejtett vágást. Általában a műtétet követő napon távolítják el a mellkasban hagyott csöveket, amelyek a szív környékén esetlegesen felgyülemlett vér kiürülését segítik.

A bypass műtét kockázatai

Noha a rizikófaktorok - egészségi állapotuk függvényében - minden betegnél eltérőek, a nagy műtétek hasonló veszélyeket rejtenek. A fertőzés kockázata minden olyan beavatkozásnál fennáll, ahol a belső szövet vagy szerv érintkezik a baktériumokat is tartalmazó levegővel. Vérzés keletkezhet a behatolási kapun vagy - ritkábban - a műtéti területen. A vérrögképződés szintén gyakori szövődménynek számít. A beavatkozás ideje alatt felléphetnek életet veszélyeztető ritmuszavarok, vagy színinfarktus alakulhat ki, mégis, a bypass műtétet a biztonságos beavatkozások közé sorolják.

Mi is az a "szívbetegség"?

A szívbetegséget az orvosi szaknyelv koronáriabetegségnek nevezi, és a szív koszorúereinek elzáródását takarja. A koszorúérben kialakult blokád megakadályozza, hogy elegendő vér jusson a szívizomhoz, amelynek működéséhez elengedhetetlen lenne a vér által szállított oxigén és a tápanyagok.

A koronáriabetegség kialakulása

A koszorúerek - csakúgy, mint minden artéria - rugalmas falú, üreges csövek. A kor előrehaladtával a véredény falaira zsír rakódik le, amely apró sérüléseket okoz az érfalon. A sejtek erre olyan anyagok termelésével válaszolnak, amelyek segítenek ugyan a kialakult sebek gyógyításában, de az ér falát ezzel egy időben merevvé, rugalmatlanná teszik. Ezek a gyulladásos sejtek, a fehérjék és a kalcium beborítják a lerakódott zsírt, és egy belül puha, kívül kemény képletet, plakkot hoznak létre. Ezek a plakkok folyamatosan nőnek, egyre szűkítve az ér falát.
Amikor a plakk kemény felülete megreped, vérlemezkék - a vér korong alakú alkotórészei, amelyek a véralvadásban játszanak jelentős szerepet - sietnek a helyszínre, és a plakk körül kialakuló vérrög tovább szűkíti a koszorúeret. Ha a vérrög teljesen elzárja az artéria üregét, az érintett szívizom nem jut hozzá a vérben oldott oxigénhez. Ez az állapot rövid időn belül szívinfarktus kialakulásához vezet.

A koronáriabetegség tünetei

A leggyakoribb tünet az angina pectoris, a mellkas szorító fájdalma. A típusos angina több formában jelentkezhet: kellemetlen nyomás, égés, sajgás, szorítás, telítettségérzés vagy éppen heves fájdalom, amely sugározhat a bal vállba, a karba, a nyak és a torok területére, az állcsontba vagy a hát lapocka körüli tájékára.
Az anginás rohamot kísérheti nehézlégzés, heves vagy szabálytalan ritmusú szívdobogásérzés, gyengeség és szédülés, illetve hányinger és verejtékezés.

A koronáriabetegség kockázati tényezői

A koronáriabetegség gyakoribb férfiaknál, de előfordulása jelentősen megnő a nők esetében is, menopauza után. Ha a családban már volt hasonló megbetegedés, nagyobb rizikófaktorral kell számolni. A kor szintén jelentős kockázati tényező: az idősebbek koszorúér-elzáródása lényegesen gyakoribb.
Az előbb felsoroltakat nem tudjuk befolyásolni, ám kiküszöbölhetünk számos kockázati tényezőt, amelyek jelentős szerepet játszanak a koronáriabetegség kialakulásában. A legfontosabbak közé tartozik a dohányzás, a vér magas LDL - vagy "rossz" - koleszterol szintje és alacsony HDL - vagy "jó" - koleszterol szintje, a magas vérnyomás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a cukorbetegség és napjaink egyik vezető rizikófaktora, a stressz.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

március 16. - március 22.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
13 300
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+14, +19 °C
Minimum:
-1, +4 °C

Hazánkban szombaton délelőtt gyengén felhős lesz az ég, sok napsütésnek örülhetünk.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag