Az ekcéma típusai

HáziPatika

Az ekcémák a bőr gyulladásos tüneteivel jelentkező dermatitiszek (bőrgyulladások). A leggyakoribb bőrbetegségeknek számítanak. Alapvetően két fajtájuk létezik: az endogén és exogén ekcémák - attól függően, hogy belső vagy külső okok-e a meghatározóak a betegség kialakulásában. Ennek megfelelően kezelhetők ugyanis a tünetek, illetve maga a kórkép.

Csecsemőknél kiszárad vagy sebesedik a bőr, két év fölötti gyerekeknél a hajlatokban alakulhat ki, száraz bőrrel, kipirosodással és pikkelyes hámlással jár. Felnőtteknél is hasonló jelenségek fordulnak elő, csak náluk már a nyakon, fejen, vállakon vagy a mellkason is előtűnhet az ekcéma. Ez a leggyakoribb bőrbetegség: az Egyesült Államokban minden tizedik ember szenved tőle, Magyarországon pedig csak az egyik fajtája, az úgynevezett atópiás (köznyelven: allergiás) változat minden ötödik gyermeket érint.  

Azekcémaa bőr felszínes gyulladása, amely hólyagokat, bőrpírt, duzzanatot, nedvedzést, pörkképződést, hámlást és rendszerint viszketést okoz - erről a betegségleírásában lehet részletesebben is olvasni.

Mindezek után aligha kell hangsúlyozni, hogy a felnőtteknek nemcsak magukra, hanem gyermekeikre is oda kell figyelniük, és időben orvoshoz kell fordulniuk, illetve megfelelő kezelésről gondoskodniuk, ha a kicsiknél vagy önmagukon észlelik az ekcéma tüneteit.

ekcéma

Endogén ekcémák: sokszor a genetika a meghatározó

Endogénnek nevezzük az ekcémát, ha kialakulásában az egyedi hajlam és fogékonyság szerepe a meghatározó. A szervezeten belül (ezért az "endogén" név) vagy a bőrön elszaporodó mikrobák antigénjei valószínűsíthetők ilyenkor az ekcéma kiváltó okaként. (Antigének: azok az anyagok, amelyek ellenanyagok termelését vagy immunválaszt indítanak be.)

Az endogén eredetű ekcémák különböző változatai ismertek. A legfontosabb talán azatópiás dermatitisz(AD), vagyis az atópiás bőrgyulladás. Ez sokszor az asztmával és a szénanáthával együtt jelenik meg, és mindhárom az úgynevezett atópiás betegségek közé tartozik.

Az atópiás kifejezés azt jelenti, hogy ilyen betegségek azoknál lépnek fel, akik a szokásosnál hajlamosabbak arra, hogy allergia alakuljon ki a szervezetükben. Ha az allergia a bőrön jelentkezik, akkor beszélünk tehát atópiás dermatitiszről. Az AD krónikus, illetve krónikusan visszatérő, nem fertőző, genetikailag meghatározott kórkép. A bőr védő-gátlófunkciójának károsodásával jellemezhető betegség az immunszabályozás zavaraival jár együtt.

Az AD kialakulását kiprovokáló faktorok közé tartozhat a meleg téli ruhák egyik gyakori anyaga, a gyapjú, de izzadás is kiválthat atópiás, azaz allergiás reakciót a bőrön. A nem megfelelő bőrtisztítás, de a pszichés stressz is fokozhatja az atópiás dermatitisz tüneteit, ahogyan az extrém hideg, a nagy szárazság is ugyanilyen hatással járhat. A hormonális hatások (például terhesség idején) is AD kialakulásához vezethetnek.

Speciális provokáló faktorok az immunrendszerünk működésekor kialakuló úgynevezett szenzibilizáció révén hatnak. Közvetett hatásról van tehát szó. A kiváltó faktor nem azonnal indukál allergiás reakciót például a bőrön. Az első találkozás ugyanis a speciális provokáló faktorokkal csak érzékennyé teszi szervezetünket a kiváltó okra. A "szenzibilizált" szervezet a második találkozásra már atópiás (allergiás) reakcióval felel a provokáló tényezőre. Ilyen faktor lehet az állati szőr és bőr, a pollenek, bizonyos élelmiszerek, illetve a már említett szárazság és az UV-sugárzás hiánya télen. 


A diszhidrótikus ekcéma a tenyéren és az ujjak oldalsó felszínén vagy a talpakon viszkető hólyagok megjelenésével jár. Sokszor csak picik a hólyagok, de vízzel telnek meg. A diszhidrózis krónikus betegség, a hólyagok gyakran hámlóak, vörösek, nedvedzőek.

A seborrheás ekcéma eltér az endogén ekcémák jelentős részétől abban, hogy nem száraz bőrön alakul ki, hanem éppen fordítva: a zsíros bőr hámlik viszonylag nagy plakkokban.

Ismert még az úgynevezett nummularis vagy mikrobás ekcéma. Ez kínzó viszketéssel járhat. Kör alakú, gyulladt, piros foltok, kisebb hólyagocskák jelennek meg ilyenkor a bőrünkön.

A stasis dermatitisz pangásos ekcémát jelent, amely a visszérbetegséggel küzdő pácienseknél lép fel.

A kiszáradásos dermatitisz a bőr kiszáradásával jár. Endogén excémának számít a lychen simplex chronicus, amelyet szoktak neurodermatitisznek is nevezni, és amely viszketéssel jár, és allergiás jelenségekkel párosul. Endogén az úgynevezett intertrigo, azaz a bőrredőkben előforduló kipállás is.

Exogén ekcémák: fontos tudni, hogy irritatív vagy allergiás reakcióról van-e szó

Az ekcémák másik nagy csoportjában a külső tényezők, a környezeti hatások a meghatározóbbak. Ezek az exogén bőrgyulladások. Növényi és állati eredetű anyagok, természetes anyagok és szervetlen vegyületek, vegyi anyagok, fémek válthatják ki ezeket a tüneteket. Az exogén bőrgyulladások egyik legfontosabb csoportját a kontaktekcémák alkotják. Ilyenkor a bőrre került anyag közvetlenül vagy közvetve károsíthatja a bőrünket, illetve gyulladást okozhat.

A kontaktallergiák között külön kategória az "irritatív nem allergiás kontaktekcéma". Ez csak az exponált - azaz az irritáló anyagnak közvetlenül kitett - bőrfelületen jelenik meg, azaz a gyulladás "nem szóródik", nem terjed tovább a bőrön. Ez azt jelenti, hogy ha például egy fémcsat közvetlenül érintkezik a bőrünkkel, akkor az adott ponton okoz bajt. Az irritatív kontaktekcéma koncentrációfüggő, azaz nem mindegy, hogy a külső hatás milyen erősségű és mennyi ideig áll fenn. Égető érzéssel, fájdalommal jár, de viszketés nincs ilyenkor. Gyakran szerves oldószerek váltják ki a tüneteket.

A külső meghatározottságú kontakt-bőrbetegségek másik csoportját az allergiás kontaktekcémák jelentik. Ilyenkor az exponált területről szóródik szét a bőrön a gyulladás. A mindent vagy semmit elvén alapul a gyulladás: azaz mindenképpen kialakul, ha kontaktusba kerül a szervezetünk, bőrünk az allergiát kiváltó anyaggal.

Ilyenkor mindegy, hogy mennyire erős a hatás vagy mennyire hosszú ideig érintkezünk az adott anyaggal. Viszketés jellemző erre a kórképre. A beteg bőre az allergénnel tartósan érintkezve szenzibilizálódik, azaz előbb (túl)érzékennyé válik a testünk az allergiát kiváltó anyagra, és csak a második találkozás után (ismételt expozíciókor) jelennek meg a tünetek. Ez az a bőrbetegség, amikor érdemes az immunválaszt gátló, allergia ellen is alkalmazott szerek beszedése.

ekcéma

Allergiás és fototoxikus kontaktekcéma

Az allergiás kontaktekcémák két formája ismert: az akut változat a bőr pirosodásával, ödémával, kis hólyagocskák megjelenésével párosulhat. A nedvező, "erodált", pörkkel fedett bőr erősen viszket ilyenkor. Amikor az ilyen bőrgyulladás idültté válik, akkor beszélünk krónikus allergiás kontaktekcémáról: ha testünk és az allergén kontaktusa tartós, a bőr megvastagszik, "pörkök" jelennek meg, és sokszor kialakulhat az úgynevezett "utcakő-rajzolat" a krónikus gyulladás miatt a bőrünkön, melynek felszíne hámlani kezd. A leggyakoribb allergének, azaz kiváltóanyagok közé tartoznak a fémek (nikkel, króm, kobalt), a formaldehid, a latex, a különböző kátrányok, illatanyagok és a sok kozmetikumban is előforduló lanolin. 

Külön csoportot jelent az exogén bőrgyulladások között a fototoxikus kontaktekcéma: ilyenkor valamilyen fototoxikus (fényhatásra mérgezővé váló) anyag kerül az adott személy szervezetébe vagy bőrére. Bizonyos gyógyszereknél tudni lehet például, hogy nem szabad beszedésük után a napra menni. Az ilyen fototoxikus reakciók mindenkiben jelentkeznek - ha nem tartja be az előírásokat.

A fotoallergiás kontaktekcéma némileg eltér az előző kategóriától: ezt nem feltétlenül váltja ki egy adott szer, viszont ha valaki hajlamos rá, akkor ha a "napra kimegy", fotoallergiás reakció léphet fel a szervezetében, tehát kontaktekcéma is kialakulhat. Ezt fényvédők, borotválkozás utáni szerek, parfümök, kátrány, olaj és antibiotikumok válthatják ki.

Ekcéma esetén tehát a legfontosabb teendőnk, hogy minél gyorsabban orvoshoz forduljunk, és kivizsgáltassuk, mi okozza a bőrgyulladást. Ettől függ ugyanis a kezelés sikeressége. Láttuk, az ekcéma típusától függ, hogy viszkető (allergiás gyulladásoknál) vagy égető érzés (irritatív ekcémáknál) lép-e fel. Azt is ki kell vizsgálni, hogy nincs-e más krónikus betegség a háttérben.

Ha a vizsgálatok kimutatják az allergént, akkor fontos, hogy a bőrünket hipoallergén tisztálkodási szerekkel tisztítsuk. Az irritáló anyagokat kerülnünk kell. Hidratálni (krémezni) kell a bőrt. A testápoló szerekre és a samponokra is figyeljünk, hogy ne tartalmazzanak számunkra káros anyagokat!

L.HU.MKT.CC.07.01.2019.1818

A Bepanthen Sensiderm krém orvostechnikai eszköz, egyben gyógyászati segédeszköz.

Forgalmazza: Bayer Hungária Kft., 1123 Budapest, Alkotás utca 50.

A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót,

vagy kérdezze meg kezelőorvosát!

 

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

március 16. - március 22.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
13 300
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+17, +22 °C
Minimum:
+3, +8 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt a napos időben gyorsan melegszik a levegő, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag