A felnőttek is bepisilhetnek?
Az inkontinencia akaratlan vizeletvesztést, vizelet-elcsöppenést jelent. Na jó, de mi köze a stressznek a nevetéshez? Stressz inkontinencia során nem általában a szervezetünkre ható stresszre gondolunk, hanem alapvetően a kismedencei szerveinkre ható stresszhatásokat értjük ez alatt. Vagyis amikor nő a hasunkban a nyomás, a kismedencei szerveink lefelé préselődnek és ilyenkor a húgyhólyag nyomása is megemelkedik.
Ha a záróizomzat gyenge a húgycső területén, akkor a megnövekedett nyomást nem tudja tartani, és vizeletcsepegés alakulhat ki , azaz a vizelet inger nélkül távozik. Megemelkedett hasüregi nyomást okoz minden olyan folyamat, ami hasizmaink megfeszítéséhez vezet, azaz a köhögés, a tüsszentés, a nevetés, cipekedés, emelés, lépcsőzés, ugrálás, vagy a hanyatt fekvésből történő felülés is.
A stressz inkontinencia okai
Szocializációnkból sajnos kimaradt a gátizmok fejlesztésének, tornájának kultúrája , így a mérleg serpenyőjébe ellensúlyozásként általában vajmi keveset teszünk. Másrészt számos olyan rossz szokásunk van, ami gátizmaink állandó cipekedésén túl még plusz terheket ró erre az eléggé ismeretlen testtájunkra: órákat vagyunk képesek ülni rajta (azaz alulról folyton elnyomjuk, zsibbasztjuk), ráadásul állandóan görbén ülünk, helytelen technikával ürítjük a szerveztünkből távozó salakanyagokat (vizelet, széklet), nem tudjuk, hogyan is kellene például felkeléskor kímélni a hólyagunkat, rengeteget cipekedünk, rossz technikával sportolunk, hasizmaink feszítése révén a fitness teremben emelt súlyzók súlya is gátizmainkat terheli stb. Összefoglalva: lépten-nyomon tudatlanul mindent megteszünk, hogy a lehető legjobban legyengítsük a húgycső záróizomzatát, és mégis azt várjuk tőle, hogy nap, mint nap résmentesen záródjon.
Az inkontinencia tünetek fokozódása
Első fokú húgycsőizom-gyengeség esetén erős hasprésnél ( köhögés, tüsszentés , orrfújás stb.) jelentkezik a vizeletvesztés. Másodfokú tünetekről beszélünk, ha már a lépcsőn járás, vagy munkavégzés (emelés, hasizom gyakorlat, futás, szökdelés) is kiváltja a vizelet csepegést. Harmadfokú a stressz inkontinencia, ha már kisebb terhelés is elegendő, például felállás, járkálás.
Eleinte általában csak egy-két cseppnyi vizelet folyik el. Ha ilyenkor problémánkkal urológushoz fordulunk, sokszor kapjuk azt a választ, hogy hát igen, ez probléma, de várjunk addig, amikor majd meg lehet műteni. Vagyis a dolog természete olyan, hogy ha nem teszünk ellene, a probléma akár odáig fokozódhat, hogy a teljes hólyagtartalom is akaratunktól függetlenül távozik.
Kiket érint leginkább az inkontinencia?
Főként a nők, mivel gáttájékuk felépítése a gyermekszülésre rendezkedett be, azaz a medencekimenetük sokkal nyitottabb és a rajta található három nyílás révén jóval gyengébb, mint a férfiak gátja. Ráadásul a női húgycső csak 4 cm hosszú, míg a férfiaké ennél legalább 15 cm-rel hosszabb, így ez utóbbi záróereje érthetően nagyobb.
A legfontosabb stressz inkontinenciára hajlamosító tényezők az alábbiak:
- várandósság, szülés (a megnövekedett teher, majd az extrém tágulás miatt),
- elhízás (szintén a fokozott terhelés miatt),
- krónikus köhögéssel, tüsszögéssel járó betegségek (allergiás rhinitis, asthma, obstruktív tüdőbetegségek stb),
- a záróizmok tágításával járó műtéti beavatkozások,
- dohányzás (rossz keringés, érszűkület miatt sorvadnak a gátizmok is),
- székrekedés (rendszeres, fokozott hasprés használata miatt),
- menopausa (szervezetünk hormonális átállása a nyálkahártya sorvadása révén gyengíti a zárófunkciót),
- izomlazító és nyugtató gyógyszerek használata,
- ülőmunka és megerőltető fizikai munka.
A inkontinecia tüneteinek kialakulása nem korfüggő
Az évek előrehaladása gátizom gyengítő tényező, hiszen minél tovább gyengítjük az izomzatunkat, az nyilván annál gyengébbé válik, és mivel nem tornáztatjuk az izmainkat , inaktivációs atrófia (sorvadás) alakul ki. Azonban mégsem mondhatjuk, hogy a stressz inkontinencia az idősek betegsége.
Amerikai felmérések alapján a 17 évesek körében a stressz inkontinencia 18,5%-ban mindennapos probléma volt, és a főiskolás korú lányok csoportjában 50,7% (!) vallotta azt, hogy többször átélte már a tünetek valamely fokozatát.
A tünetek gyakoriságának megjelenésében a szülés is igen lényeges tényező: elsőként szült nők körében 38%, második szülés után 57%, harmadik szülés után pedig 73% a stressz inkontinencia megjelenése.
Nem csak a húsz éveseké a világ
Ugyanis a gátizmok fiatalsága sem korfüggő. Mivel a húgycső külső záróizomzata ugyanolyan harántcsíkolt izom, mint vázizomzatunk bármely egyéb része (például a hasizmunk vagy a bicepszünk), megfelelő technikájú gátizomtorna segítségével az izmok megedzhetőek. Mivel a tréning nem terheli meg keringésünket, légzésünket és ízületeinket sem, kortól függetlenül bárki megtanulhatja és gyakorolhatja.
Az első, másodfokú, sőt a harmadfokú tünetek is kezelhetőek tornával, ez utóbbi két esetben a rendszeres edzés mellett a gyógyulás mértéke attól is függ, ki mennyire tudja az életviteli stílusban javasolt szokásáthangolást megvalósítani, azaz mennyire tudjuk régi, "jól bevált", de igencsak károsító hatású szokásainkat helyes szokásokkal lecserélni.
