Érdekvédelemre szükség van
Magyarországon becslések szerint 500 ezer felnőttnél jelentkeznek a vizelet-inkontinencia (vagyis az akaratlan vizeletvesztés) enyhébb vagy súlyosabb fokozatai. Az Inkontinencia Betegegyesület (IBE) céljai között szerepel, hogy az inkontinens embereknek rendszeres tájékoztatást nyújtsanak a problémájukról és az annak kezelésére, ellátására vonatkozó tudomány aktuális állásáról, a rendelkezésre álló gyógyászati segédeszközökről, a minőségi ellátás biztosítása érdekében.
Legalább ennyire fontos célul tűzték ki az egységes és összehangolt fellépést annak érdekében, hogy a vizelet- illetve a széklet-inkontinencia problémájával együtt élők a tudomány mai állása szerinti leghatékonyabb, minőségi ellátásban részesüljenek, és ez az ellátás a lehető legkisebb anyagi áldozat árán a betegekhez eljusson. Hogy ez milyen nagyságrendű probléma, azt jelzi, hogy Magyarországon 120 ezer ember használ segédeszközként támogatott inkontinencia-betéteket .
Ennek a számnak a többszörösét teheti ki a becslések szerint azoknak a száma, akiknek szintén szükségük lenne erre, de vagy a szégyenérzetük tartja vissza őket attól, hogy szakorvoshoz fordulva felírassák, vagy nem is tudnak arról, hogy erre van lehetőség. Alighogy 2006 őszén megalakult az Inkontinencia Betegegyesület (IBE), rögtön mozgásba kellett lendülnie a gyógyászati segédeszközök felírására vonatkozó új rendelet kapcsán. Részt vettünk és felszólaltunk a kormány és az érintett betegegyesületek képviselői közötti nyilvános egyeztető tárgyaláson - számolt be tevékenységük első hónapjairól Krasznai Éva, az IBE elnöke.
A jobb minőséggel spórolni lehet
Az inkontinenciában szenvedők számára a napi normális életvitelhez elengedhetetlen betétek támogatását 2006. december elsejétől jelentősen csökkentette az Egészségügyi Minisztérium, elsősorban a pazarlások megszüntetésére hivatkozva. Számításaik szerint 1,2 milliárd forint takarítható meg évente a változtatásokkal. A betegeket terhelő költségek növelése mellett a rendelet jelentősen szűkíti a közgyógyellátotti körbe tartozó termékek és a támogatásra jogosultak listáját.
Az inkontinens betegek egyik érdekvédelmi szervezete, az Inkontinencia Betegegyesület javaslata szerint a pazarlást az foghatná vissza, ha a minisztérium a jó minőségű betétek, illetve pelenkák támogatását szorgalmazná az arra rászoruló betegeknél, ami lehetővé tenné, hogy a gazdasági szempontok mellett a minőségi betegellátás is fókuszba kerüljön. Jó minőségű pelenkából ugyanis természetszerűleg naponta kevesebb is elég, mint a rosszabb minőségűből, nem is beszélve az ápolószemélyzet leterheltségéről, az esetleges fertőzésekről, a felesleges hulladékról, valamint az ezzel együtt járó környezetszennyezésről.
Az inkontinencia kezelése és gazdasági szempontok
Az inkontinencia szakorvosi vizsgálata többnyire az urodinamikai vizsgálattal kezdődik, amelynek várakozási ideje egy hónap is lehet. E vizsgálat után dől el a kezelés iránya. A stressz-inkontinens betegek főképp a középkorú nők közül kerülnek ki. Az ő kezelésük elsősorban az inkontinencia fokától függ. Enyhe esetben gáti tornát javasolnak, illetve elektrostimulációs kezeléssel próbálkoznak (ezt 100 százalékban támogatja az OEP). Ezek a kezelések nagyjából három hónap alatt megszüntethetik a tüneteket. Eredményességük 50-60 százalék.
Súlyosabb esetekben műtétre van szükség, amihez néhány napos kórházi ellátás kapcsolódik (ezt is téríti az OEP). A műtét eredményessége 90-95 százalékos. A fenti módszerekkel az összes inkontinens beteg mintegy 30-40 százaléka tehető tünetmentessé.
Igen nagy betegcsoportot tesznek ki azok, akik úgynevezett sürgősségi vizeléssel küzdenek . Az ő állapotukon is lehet részben elektrostimulációval és gáti tornával javítani, de többnyire csak a gyógyszeres kezelés hat. Ők a betegek 15-20 százalékát jelentik. Számukra a kisebb, olcsóbb betétek is megfelelőek lehetnek a szakorvos szerint.
A fekvőbetegek és a még járó, de nagyon idős, 70 feletti betegek különös gondot jelentenek, mivel az állapotuk miatt már vizsgálatra is csak nehezen, sokszor nem is jutnak el. Jó tudni azonban, hogy idős korban sem lehetetlen a konzervatív és a műtéti kezelés sem. Egyre szaporodik azon betegek száma, akiket akár 80 éves koruk felett a korszerű, kevés megterheléssel járó műtétekkel sikeresen gyógyítanak, illetve a szintén újabb gyógyszerekkel hatásosan kezelnek - nagyjából 50-60 százalék náluk a panaszmentessé válás aránya.
Akiknél az inkontinencia aktívan már nem kezelhető, csak tartós betéthasználattal érhető el, hogy életminőségük ne romoljon jelentősen a probléma miatt, részt tudjanak venni a hétköznapi életben. A legtöbb betét egyébként az időskorúaknál, különösen az utógondozókban történő ellátásnál fogy. Egyes betegségeknél, például agyvérzések után vagy Alzheimer-kór esetén az ápolás része a betéthasználat - mondta el dr. Hamvas Antal.
