Az IBS a becslések szerint a világ lakosságágának 5-10 százalékát érinti, így ez az egyik leggyakoribb gyomor-bélrendszeri betegség. Ennek ellenére sok beteget nem diagnosztizálnak, és az érintettek között sincs mindenki tisztában azzal, hogy tüneteik orvosilag elismert rendellenességre utalnak – figyelmeztetett a Gasztrointesztinális Rendellenességek Nemzetközi Alapítványa (IFFGD) az IBS-tudatosság hónapja alkalmából. Az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy ez az állapot gyakran stigmatizálja az érintetteket, és a mai napig sok IBS-sel élő ember küzd azért, hogy támogatást kapjon a barátaitól, családtagjaitól és a munkaadóktól, akik esetleg figyelmen kívül hagyják vagy félreértelmezik tüneteiket.
Ezek az IBS tünetei
„Az IBS a funkcionális emésztőszervi betegségek közé tartozik, vagyis a hátterében nem mutatható ki szervi elváltozás” – ismertette dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus-belgyógyász, a Gasztroenterológiai Központ szakértője. Mint mondta, a betegség egyik jellegzetes komponense a kellemetlen – enyhétől a súlyosig terjedő – hasi fájdalom, feszülés, görcs és/vagy diszkomfortérzés, amelyhez a széklethabitus változása (hasmenés, székrekedés vagy váltakozó hasmenés és székrekedés), esetleg a széklet konzisztenciájának változása társul.
Ennek a gyakran félreértett krónikus betegségnek az oka a bél és agy között fennálló kétirányú, idegi, hormonális és immunrendszeri kommunikáció – röviden bél-agy tengely – működési zavara. Multifaktoriális betegségről van szó, ugyanis kialakulásában az emésztés megváltozása, a bélmikrobiom károsodása és a zsigeri érzékenység fokozódása mellett szerepe van a lelki tényezőknek, stresszhatásoknak is.
Az IBS egy érzelmi hullámvasút
„Az IBS megértése szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy a bél-agy tengely révén az agyunk hatással van a gyomor-bélrendszer általános működésére is. A hosszan tartó vagy visszatérő stressz, a korai életkorban elszenvedett traumák és a szorongás mind-mind kapcsolatba hozhatók az IBS gasztrointesztinális tüneteivel, és pácienseink élettörténetében bizony gyakran találkozunk különböző típusú és súlyosságú lelki zavarokkal, depresszióval, pánikbetegséggel” – magyarázta Pászthory doktornő.
A betegség kettős természetére jellemző, hogy állandósulhat a tünetektől való szorongás, amely abból adódik, hogy az érintettek úgy érzik, bármikor sürgető, kellemetlen helyzetbe kerülhetnek betegségük, testi szükségleteik miatt. Ez a stressz aztán még több és még erősebb tüneteket okozhat, ettől pedig az IBS-es páciens még inkább a betegségére fókuszál. Kialakul tehát az ördögi kör, és a betegek azzal szembesülnek, hogy életüket folyvást a tüneteik köré kell szervezni. Egyszerű hétköznapi tevékenységek – mint például egy baráti vacsora, egy színházi előadás, az iskolai órák vagy a munkába járás – is a stressz és szorongás forrásaivá válhatnak, hiszen az IBS-es beteg gondolatait jórészt az tölti ki, hogy miként reagál a teste, mikor tör rá hasmenés a legváratlanabb helyzetekben.
Ezek a tünetek rendkívül kellemetlenek az érintettek számára, amelyekről gyakran még az orvosnak is nehezen beszélnek, nemhogy a környezetüknek. Ezért aztán inkább lemondanak a közös programokról, és igyekeznek elkerülni a számukra bizonytalan társasági helyzeteket.
Hogyan kezelhető az IBS?
„Az IBS nem pusztán a fizikai tünetekről szól, hanem sokszor olyan a betegek számára, mint egy életüket megkeserítő érzelmi hullámvasút, amelyből képtelenség szabadulni” – fogalmazott a gasztroenterológus, hozzátéve, hogy a gyógyítás minden esetben személyre szabott.
Az étrendi változtatások, a gyógyszeres terápia (görcsoldók, székletlazítók, gázkötő készítmények, probiotikumok alkalmazása) és testmozgás mellett a hatékony kezelési stratégia része a társuló lelki problémák felismerése, a különféle stresszcsökkentési technikák, szükség esetén pedig az antidepresszánsok alkalmazása is. Az IBS kezelésében elengedhetetlen a kiváló páciens-orvos kapcsolat és a beteg együttműködése. Ha a páciens megérti, milyen szoros kapcsolat van lelkiállapota és gyomor-bélrendszeri panaszai között, segítségére lehetünk egy harmonikusabb életforma kialakításában is” – tette hozzá dr. Pászthory Erzsébet.
