A halláscsökkenés, a rossz hallás az egész életet befolyásolja, hiszen az érintett kimarad a verbális (szóbeli) kommunikációból, alapvető napi tevékenységek problémát okozhatnak: például nem hallja, melyik megálló következik a metrón, buszon, vagy bár látja, hogy nevetnek mellette, de nem tudja az okát. Ezért nem ritka, hogy a hallásproblémával élő emberek visszavonulnak a közösségtől, bezárkóznak, távolságtartók lesznek, esetleg pszichés problémák is kialakulhatnak.
Romlik a hallásunk, ahogy öregszünk
Sokan ráadásul szégyellik a hallásromlást és inkább nem fordulnak szakemberhez. A probléma pedig széles réteget érint: egyes becslések szerint a lakosság 10 százalékát, azaz Magyarországon körülbelül egymillió ember nem hall tökéletesen.
A hallás romlásának hátterében rengeteg ok állhat
Ahogy az ember öregszik, a többségnél megfigyelhető, hogy egyre rosszabbul hall. Ez azonban rendszerint egy lassú, fokozatos folyamat: eleinte a magasabb frekvenciájú hangok hallása esik ki, majd később a mélyebb hangoké. Ám fiataloknál is egyre gyakrabban fordul elő hallásvesztés. Ezt általában nagy fizikai és/vagy pszichikai túlterheltség előzi meg. Ez a stressz okolható a kisebb-nagyobb hallásvesztésért, fülzúgásért .
Mikor gondolhat arra, hogy gond van a hallásával?
- Hallja, amikor Önhöz beszélnek, de nehezen érti meg pontosan, hogy mit mondanak.
- Beszélgetés közben gyakran vissza kell kérdeznie.
- Nehezen tudja beazonosítani, hogy milyen irányból hallja a hangokat.
- Amikor beszélgetőpartnere ön felé fordul, sokkal jobban érti, hogy mit mond.
- A családja, barátai, szomszédjai panaszkodnak, hogy túl hangosan hallgatja a TV-t, rádiót.
- A beszéd megértésében zavarja a háttérzaj.
- A színházban, templomban, előadásokon előre kell ülnie, különben nem tudja követni rendesen, hogy mit mondanak
- Gyakran érzi úgy, hogy mások motyognak.
- Gyakran érzi magát kirekesztve beszélgetés közben.
- Nem hallja rendesen az ajtócsengőt és a telefoncsörgést.
- Nagyon nehezen érti meg gyermekeit, unokáit.
Mi állhat a háttérben?
Halláscsökkenés hátterében különböző folyamatok, betegségek állhatnak. Sok esetben nincs is látható tünet, csak indirekt jelekből következtethetünk a halláscsökkenésre: tipikusan ilyen gyerekkorban, ha a kicsi figyelmetlen, nehezen tanul meg beszélni, később pedig beszédzavarokkal küzd. A veleszületett süketség is leggyakrabban úgy derül ki, hogy a kisbaba nem reagál a zajokra, nem rezzen össze például a csengőre - pedig három hónapos kortól ezeket az erős hangokat már hallaniuk kell.
A vezetéses halláscsökkenés esetén jellemző, hogy a hallászavar mellett a kiváltó betegség tünetei dominálnak: akut középfülgyulladás esetén a halláscsökkenés mellett magas láz, fájdalom, fülfolyás is fellép. Az otosclerosis a belső fül csontos tokjának nem gyulladásos eredetű betegsége, ahol a csont gócokban átépül. Ez a páciens húszas éveiben okoz érzékelhetően hallásromlást (a terhesség felgyorsítja ezt a folyamatot). Ilyenkor egy mikrosebészeti beavatkozással azonban lényegesen javítható a hallás.
Főként felnőtt és idős korban a hallásromlás, nagyothallás hátterében vírusos (herpes zooster) fertőzés is állhat. Ez azt jelenti, hogy a fülkagylón és a hallójáratban apró, fájdalmas hólyagocskák alakulnak ki, amelyek később pörkösödnek, majd leszáradnak. A betegség kísérő tünete az erős fájdalom, a fejfájás, szédülés és hányinger, de akár az arcizmok is lebénulhatnak. Az idegrendszeri tünetek (nagyothallás, bénulás) lehetnek átmenetiek, ám bizonyos esetekben véglegesen megmaradnak.
A hallásromlás gyakori okozója a zajártalom. Ilyenkor a halláskiesés a magasabb hangoknál kezdődik, és innen terjed a mélyebb frekvenciák felé. Ennek oka lehet, ha védőfelszerelés nélkül végez valaki nagy zajt okozó munkát, de a túl sok, túl nagy hangerőn történő zenehallgatás is kárt okoz. Halláscsökkenést okozhat valamilyen központi idegrendszeri daganat is. Ilyenkor számos egyéb idegrendszeri tünet kíséri: fülzúgás , szédülés, járászavar, fejfájás, hányás.
