Fertőző betegségek

Nem csupán a nemi szemölcsök kialakulása miatt lehet veszélyes a humán papilloma vírus (HPV), de jelentős szerepet játszik a méhnyakrák kialakulásában is. Mit kell tudni a HPV-fertőzésről, és hogyan kezelhető?

A szexuálisan aktív nők túlnyomó többsége előbb-utóbb megfertőződik élete során humán papillómavírussal (HPV). A fertőzés sok esetben teljesen ártalmatlan, olykor viszont rosszindulatú elváltozásokat idézhet elő a szervezetben, így semmiképpen sem szabad félvállról venni.

Európa-szerte több mint 34 ezer kanyarós esetet regisztráltak 2019 első két hónapjában, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetést adott ki. A szervezet közleménye szerint a megbetegedések jelentős része Ukrajnában fordult elő.

A humán papillómavírusnak, azaz a HPV-nek több mint 130 típusa ismert, statisztikák szerint pedig a világ lakosságának nagyjából 80 százaléka, azaz 5-ből 4 ember életében legalább egyszer megfertőződik a betegséggel. Dr. Koiss Róbert szülész-nőgyógyásszal a megelőzés lehetőségeiről beszélgettünk.

Nemcsak erdei kirándulásokon, hanem a játszótéren vagy a kertünkben is találkozhatunk kullanccsal, így fontos, hogy tudjuk, mihez kezdjünk kullancscsípés esetén.

Az Európai Unió lakosságának túlnyomó többsége hatékony eszköznek tartja a védőoltásokat a fertőző betegségek megelőzésére. Mégis aggasztóan magas azok aránya, akik még mindig egyes tévhitek alapján ítélik meg az oltások szükségességét.

Vannak, akik tartanak a menedékkérőktől a messzi országokból esetlegesen behozott fertőzések miatt. Vajon reális ez a félelem?

Folyamatosan növekszik a kanyarós megbetegedések száma az Egyesült Államokban - jelentette be az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC).

Minden német kisgyermek számára kötelezővé tennék a kanyaró elleni védőoltást. Több mint 800 ezer forintos bírságra is számíthatnak a szülők, ha elmulasztják beadatni a vakcinát.

A klímaváltozás kedvez a kullancsoknak és a szúnyogoknak is, így egyre több olyan megbetegedésre kell készülni, amelyet ezek a rovarok terjesztenek.

Vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a méhnyakrákot okozó HPV-vírust. Az új vizsgálati módszer kiválthatja a sok nő számára kellemetlen, szorongást okozó kenettesztet.

Fiatalkorban az emberek túlnyomó többsége átesik egy nyál közvetítésével terjedő fertőzésen. A mononukleózis vírusa ugyanakkor sokaknál egyáltalán nem vált ki betegséget.

Bár a bárányhimlőn előbb vagy utóbb szinte mindenki átesik, korántsem tekinthető veszélytelennek. A kialakult szövődmények miatt minden századik beteg kórházi ápolásra szorul.

Tévhit, hogy a HPV-fertőzés csak a nőkre veszélyes, a férfiakat pedig egyáltalán nem érinti.

Enyhe, szinte észrevehetetlen lefolyástól akár végzetes következményekig is terjedhet az agyvelőgyulladás jelentette kockázat. A veszélyes állapot kialakulását számos tényező előidézheti.

A kellemetlen, szúró, bizsergő érzéssel kezdődő ajakherpesz a legváratlanabb időpontokban jelentkezhet. Elég hozzá egy stresszesebb nap, rosszul elmosott pohár, megfázás, de bizonyos élelmiszerek fogyasztása miatt is kiújulhat a fertőzés.

A paratífusz (paratífuszláz) egy, elsősorban az emésztőrendszert érintő fertőző betegség, melyet a Salmonella enterica nevű baktérium okoz. A tünetei és a lefolyása nagyon hasonlít a tífuszláz tüneteire és lefolyására. Évente közel hatmillió embert érinthet világszerte.

A tüdőszűrés negyven év felett mindenki számára ajánlott szűrővizsgálat, melyet érdemes évente elvégeztetni. Nemcsak az esetleges tuberkulózist mutatja ki ugyanis, hanem a jóval halálosabb tüdőrák korai diagnózisának felállítását is segítheti.

Az állatvilág legalacsonyabb rendű, egysejtű élőlényei között van néhány, amely százezrek halálát, de legalábbis igen súlyos betegségeket, nehezen kezelhető utazási fertőzéseket képes okozni.

Jótékony vagy káros? Az immunvédekezés 37,5°C-os testhőmérséklet körül a leghatékonyabb, az alacsony lázat tehát nem kell csillapítani, a magas vagy tartós lázat viszont annál inkább, hiszen életveszélyes lehet!

Századunk (és évezredünk) utolsó szakasza elődeinknek elképzelhetetlen változásokat, az élet egyes területein forradalmi nyitásokat hozott. Talán sehol sem annyira látványos ez a folyamat, mint a testiség területén.

Évente több mint 20 millió gyerek nem kapott védőoltást a kanyaró ellen az elmúlt nyolc évben - közölte az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).