A nyugat-afrikai járványban több mint 11 ezren haltak meg 2013 és 2016 között.
Az ebolavírusról korábban úgy vélték, hogy állatokban lappang és csak ritkán kerül át emberre, hogy pusztító erejű járványt okozzon. A tudósok úgy gondolták, a vírus kevéssé képes genetikailag alkalmazkodni az emberi szervezethez.
Természetes mutáció okozza a gondot
Az volt az elmélet, hogy az ebolavírus lényegében sosem változik. Azonban ez a kutatás megmutatta, hogy a kórokozó egy természetes mutációja, mely a járvány során ment végbe, megváltoztatta az emberi sejtek fertőzőképességét - hívta fel a figyelmet Kristian Andersen, a Scripps Kutatóintézet fertőző betegségek genetikájával foglalkozó igazgatója, az egyik tanulmány társszerzője.
Esetleges genetikai mutáció után kutatva mindkét csoport megvizsgálta a nyugat-afrikai áldozatok mintáiból vett kórokozók genetikai térképét. Találtak is végül egy olyan mutációt, amely a járvány korai szakaszában akkor jelent meg, amikor az áldozatok száma exponenciálisan kezdett növekedni.
Hatékonyabbá vált a vírus
A GP-A82V jelű mutáció megváltoztatta azt a glikofehérjét, amelynek segítségével az ebola képes bejutni a sejtekbe. Állati sejtekkel végzett kísérletek azt mutatták, hogy a mutáns vírus hatékonyabban hatol be az ember és a főemlősök sejtjeibe. Más emlősök szervezetébe viszont nem jut be könnyebben.
Sőt, Jonathan Ball, a Notthinghami Egyetem virológusa, a másik tanulmány társszerzője szerint az említett mutációval csökken a vírus képessége, hogy a kórokozó feltételezett forrása, a denevér sejtjeibe hatoljon.
Az ebolavírus GP-A82V mutációja a legutóbbi járvány összes fertőzésének nagyjából 90 százalékát idézte elő a kutatók becslése alapján.
