A kullancsok veszélyt jelentenek mind az emberre, mind az állatokra. Csípésük elsősorban az általuk hordozott kórokozók révén hordoz magában kockázatot. Noha nem minden kullancs fertőzött, tekintettel azonban arra, hogy milyen súlyos megbetegedéseket terjeszthetnek, mindenképpen indokolt az elővigyázatosság. Évente ezres nagyságrendben diagnosztizálnak például itthon Lyme-kórt, de ugyancsak kiválthat a kullancscsípés vírusos agyvelőgyulladást, amely az esetek viszonylag magas arányában eredményez maradandó egészségkárosodást. Fontos tehát, hogy törekedjünk a megelőzésre, amelynek egyik eszköze lehet, ha okosan választjuk meg, milyen növényeknek adunk helyet otthon a kertben.
Kullancsmágnes növények a kertben
Mint azt a lengyel Kobieta írja, a kullancsok leginkább a magas fűben érzik otthon magukat, de akadnak egyéb kedvelt rejtekhelyeik is. Így például szívesen bújnak el a páfrányok levelei között, ahol a nedves környezet kedvez a fejlődésüknek. Szintén védett helyet találhatnak a talajtakaró növények, például a borostyán alatt, vagy éppen a tuják sűrű tűlevelei között. Egyes bokrok is potenciális kullancstanyává válhatnak, mint a szeder, a fekete bodza vagy a mogyoró.
Ha a felsoroltak közül bármely növény megtalálható a kertünkben, akkor nagyon fontos a megfelelő gondozásuk. Törekedjünk a rendszeres metszésre, illetve a sűrű részek ritkítására. Hasonlóképen elengedhetetlen a rendszeres fűnyírás a ház körül: a tavaszi-nyári időszakban – ha egyénként nincs nagy hőség – legalább kéthetente egyszer szánjunk rá időt. Ezenkívül akadnak olyan kullancsriasztó növények, amelyek segíthetnek távol tartani a vérszívókat otthonunktól. Ilyen például a levendula, a rozmaring, a körömvirág, a zsálya és az illatos macskamenta.
Mi a teendő kullancscsípés esetén?
Ha mégis azt vesszük észre, hogy egy kullancs a bőrünkbe fúrta magát, nem kell rögtön pánikba esni. Ezzel együtt érdemes mihamarabb eltávolítani. Patikában kapható direkt erre a célra kialakított kullancskiszedő kanál, de annak hiányában egy hagyományos csipesz vagy egy szál cérna is megteszi. Sőt, akinek hosszabb a körme, saját kézzel is ki tudja szedni az apró élősködőt. A lényeg, hogy minden esetben a bőrhöz lehető legközelebb ragadjuk meg, majd húzzuk ki lassan, óvatosan anélkül, hogy összenyomnánk a testét.
