A témáról Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke beszélt pénteken, a járványos agyhártyagyulladás világnapján, az M1 aktuális csatornán. Mint mondta, egy nagyon gyors lefolyású betegségről van szó, esetenként az első tünetek megjelenésétől, amelyek - amúgy lázas felső légúti megbetegedésekre adnak gyanút - 24 órán belül életveszélyes állapotba kerülhet vagy meg is halhat a fertőzött.
A betegséget túlélők közül sem mindenki épül fel maradványtünetek nélkül. A nemzetközi statisztikák szerint a bakteriális meningitiszt és szepszist túlélő minden 2-3 betegből egynél tartósan megmarad egy vagy akár több egészségi probléma is. A tipikus testi és idegrendszeri következmények közé tartozik az ujjak vagy teljes végtagok elvesztése, az agykárosodás, az epilepszia és a halláskárosodás.
Évente kb. 50-70 eset van itthon
A meningococcus-baktérium különböző típusai által okozott agyhártyagyulladás leginkább a csecsemőkre és az 5 év alatti gyermekekre veszélyes. Magyarországon évente nagyjából 50-70 esetet diagnosztizálnak.
A védekezés szempontjából fontos tudni, hogy a járványos agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozó baktériumnak több típusát is megkülönböztetik, és egyelőre nem létezik olyan vakcina, amely mindegyik ellen védelmet tudna nyújtani. A meningococcus itthon legjellemzőbb B és C típusa ellen is különböző védőoltásokkal kell védekezni, ezek nem váltják ki, és nem is helyettesítik egymást, és egyik sem tartozik a kötelező védőoltások közé. "Újra és újra fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy a két vakcina hatása között nincs átfedés: a másik baktérium okozhat betegséget, ha a gyermek csak az egyik típus ellen van beoltva" - hangsúlyozta dr. Póta György.
