Az antibiotikumrezisztencia globális kihívás, amelyet ma már csendes világjárványként emlegetnek. Az előrejelzések szerint 2050-re évente akár 10 millió haláleset is bekövetkezhet amiatt, hogy a baktériumok ellenállóvá válnak az ellenük alkalmazott gyógyszerek hatásával szemben. Még a legújabb fejlesztés alatt álló antibiotikumok esetében is gyorsan megjelenik a rezisztencia, ahogy azt a szegedi csoport két friss publikációja is bizonyítja. Ezért létfontosságú mélyebben megérteni az antibiotikumok hatékonyságát meghatározó alapelveket – olvasható az SZBK közleményében.
Különösen a Gram-negatív baktériumok okoznak kihívást, mivel külső membránjuk jelentősen akadályozza az antibiotikumok behatolását. A szegedi kutatócsoport ugyanakkor kidolgozott egy olyan megközelítést, amely lényegesen csökkenti a rezisztencia kialakulását. Az úgynevezett kettős célpontú membránpermeabilizáció, amely biztosítja a külső burok átjárhatóságát, többféle kritikus kórokozó esetén is hatékonynak bizonyult a vizsgálatok során. A membránok megbontását egy másik létfontosságú sejtfunkcióval kombinálva drasztikusan csökkenthető a baktériumok ellenálló képességének kialakulása. Ez rávilágít arra, hogy nemcsak az számít, hány célpontja van egy antibiotikumnak, hanem az is, melyek azok.
Laboratóriumi evolúciós kísérletek során a kettős célpontú antibiotikumok rendre alacsonyabb rezisztenciaszintet eredményeztek a hagyományos antibiotikumokhoz képest. A környezeti minták vizsgálata is megerősítette, hogy az ilyen antibiotikumokhoz kapcsolódó rezisztenciagének lényegesen ritkábban fordulnak elő. Mi több, hogy az egyik vizsgált antibiotikum – a tridecaptin M152-P3 – esetében egyáltalán nem is voltak rezisztenciát okozó gének környezeti mintákban, miközben a legújabb antibiotikumoknál ezek már jelen vannak a természetben.
A baktériumok gyorsan képesek rezisztenciát kialakítani, még az olyan végső védvonalként használt antibiotikumokkal szemben is, mint a kolisztin. A szegedi csoport kutatása egy olyan új stratégiát javasol, amely a sejtmembránon keresztüli anyagtranszportot valamilyen mechanikai hatásra lehetővé tevő csatornákra épít. Ez a megoldás új utakat nyithat a több gyógyszerrel szemben is ellenálló Gram-negatív kórokozók elleni antibiotikumok fejlesztésében, ami a közegészségügy számára világszerte kulcsfontosságú. Eredményeikről a szegedi kutatók a Nature Communications című szaklapban számoltak be.
Borítókép: Getty Images
