Németországban egyetlen fertőző betegséggel kapcsolatban sincs védőoltási kötelezettség, tavaly ősz óta viszont az utóbbi tíz év legsúlyosabb kanyarójárványa bontakozott ki, és a fővárosban a hatóságok hétfői bejelentése szerint meghalt egy másfél éves gyerek a fertőző betegségben, aminek nyomán újrakezdődött a vita a kötelező oltásról.
Az ellenzéki baloldal és a Zöldek továbbra is elutasítják az oltási kötelezettség bevezetését, mert szerintük az egy alapvető emberi jog, az önrendelkezés jogának elfogadhatatlan korlátozása lenne. Álláspontjuk szerint az államnak az alaptörvényben garantált szabadságjogok megnyirbálása helyett inkább a felvilágosító munka javításával kellene tennie az oltottsági arány növeléséért.
A konzervatív CDU és a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) egészségügyi szakpolitikusai szerint viszont amennyiben a felvilágosítás és tanácsadás révén nem sikerül gyorsan a megfelelő szintre emelni az oltottsági arányt, akkor be kell vezetni azt a szabályt, hogy csak védőoltással rendelkező gyereket lehet felvenni az óvodába, illetve az iskolába.
Ezt javasolja a gyermekorvosok országos szövetsége is. Az érdekképviselet elnöke, Wolfram Hartmann szerint az oltások mellékhatásaitól való aggodalmak miatt olyan erős lakossági ellenállásba ütközne az oltási kötelezettség, hogy nem lehetne végrehajtani az erről rendelkező törvényt, de a közpénzből finanszírozott óvodákra és iskolákra korlátozva feltétlenül be kell vezetni a szabályt.
Az a szülő pedig, aki nem tudja igazolni, hogy gyermekét beoltották, kénytelen lenne magánóvodát vagy magániskolát választani - mondta Hartmann az ARD közszolgálati televízió beszámolója szerint.
A kormányzat egy köztes megoldást javasol: a gyermekvédelmi törvény tervezett módosítása alapján az óvodai jelentkezéshez csatolni kellene egy igazolást arról, hogy a szülő kapott orvosi felvilágosítást a védőoltásokról. A gyermekorvosok érdekképviseletének vezetője szerint azonban ez haszontalan intézkedés lenne, mert az orvosok jelenleg is minden szükséges információt átadnak a szülőknek, de az oltottsági arány mégsem megfelelő.
A kétéves gyerekek körében a kanyaró elleni védőoltással rendelkezők aránya 71 százalék, miközben a járványok kitörésének elkerüléséhez 95 százalékos arány szükséges.
A tavaly októberben kezdődött kanyarójárvány központja Berlin. Eddig 574 megbetegedést regisztráltak a fővárosban. Az első időszakban többnyire bosznia-hercegovinai és szerbiai menedékkérők betegedtek meg.
A városvezetés szerint nem lehet összefüggést kimutatni a menedékkérők számának emelkedése és a kanyarójárvány között. Mario Czaja, a tartományi rangú Berlin kormányának egészségügyért felelős szenátora az RBB Inforadio közszolgálati rádiónak elmondta , hogy a kanyaró ugyan időnként megjelenik a menedékkérőket befogadó állomásokon szerte az országban, de a helyi lakosságra nem terjedne át a betegség, ha kellően magas lenne az oltottsági arány. A CDU politikusa hozzátette, hogy jelenleg a betegek 80 százaléka nem menedékkérő.
