Ahogy telik az idő, egyre többet tudunk a koronavírus-fertőzés után tartósan hátramaradó lehetséges tünetekről, a milliókat érintő hosszú COVID-ról, és a szövődményekről, amelyek akár élethosszig tartó egészségkárosodáshoz is vezethetnek. Egy új – a Science Translational Medicine folyóiratban megjelent – tanulmány szerzői nemrégiben rájöttek, mi állhat az egyik gyakori szövődmény, a szaglásvesztés mögött. A Duke, a Harvard és a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatói megállapították: a tartós szaglásvesztést az okozhatja, hogy a folyamatosan fennálló, nem múló gyulladás következtében károsodnak az orrban lévő szaglósejtek - egy részük pedig el is pusztul - írja az everydayhealth.com.
Milliók szenvednek, univerzális megoldás egyelőre nincs
"A legtöbb beteg, akinek a koronavírus-fertőzés akut fázisában megváltozik a szaglása, egy-két héten belül visszanyeri azt. Ám van, aki nem" - közölte Bradley Goldstein, a Duke Egyetem neurobiológusa. Az érintettek számáról egyébként hozzávetőleges adatok is vannak: egy, a BMJ szaklapban korábban megjelent tanulmány szerzői szerint felépülésük után globálisan körülbelül 15 millióan nem nyerték vissza teljesen a szaglásukat. És egyelőre nincs olyan specifikus kezelési mód, amivel gyógyítani lehetne a koronavírus-fertőzés okozta szaglásvesztést - pedig nagy szükség lenne rá - tette hozzá Goldstein.
Kiderült, mi okozhatja a problémát
A kutatók a tartós szaglásvesztéssel küzdőknél biopsziát – szövetmintavételt – végeztek. Arra jutottak, hogy a betegek egy részénél a szaglóhámot érintő, folyamatos gyulladás nyomhatja el a szaglósejtek működését. A mintákat elemezve a gyulladás jelein kívül bizonyítékot találtak a T-sejtek (az immunvédelemben fontos szerepet játszó fehérvérsejtek) jelenlétére is. "Normális esetben nem találkozunk ilyen típusú gyulladással, ez valamiféle, az orrban lejátszódó autoimmun folyamatra hasonlít" - mondta Goldstein. Azoknál, akiknél a COVID-19 miatt nem következett be hosszú távú szaglásvesztés, nem volt nyoma a gyulladásnak.
A kutatók azt is észrevették, hogy akik elvesztették a szaglásukat, kevesebb szagérzékelő neuronnal rendelkeztek, mint azok, akik szagérzékelése nem változott. Ez véleményük szerint arra utal, hogy a koronavírus-fertőzéssel járó gyulladás leküzdésére irányuló immunválasz elpusztíthatja ezeket a létfontosságú érzékelő sejteket.
Goldstein szerint a szaglás helyreállítására irányuló kezelések szempontjából fontos előrelépés, hogy felismerték, az orr mely részei károsodhatnak a koronavírus-fertőzés miatt, és hogy milyen sejttípusok lehetnek érintettek. Mint mondta, az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a szagérzékelő neuronok "öngyógyító" képessége még a hosszú távú immunválasz után is bizonyos mértékben megmaradhat, ami a szagérzékelés javítása miatt biztató jel lehet. Ugyanakkor további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a kutatók azt is megállapíthassák, hogyan lehet minél tökéletesebben orvosolni a problémát.
