1970-ben még mindössze kilenc ország küzdött súlyos dengue-járvánnyal, mostanra azonban több mint 100 országban van folyamatosan jelen a betegség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elmúlt 50 évben drámaian megnőtt az új esetek száma világszerte - olvasható a BBC hírportálján . A dengue-lázat vírus okozza, amely szúnyogokkal terjed emberről emberre. A tünetek változóak: egyeseknél tünetmentes a fertőzés, másoknál azonban influenzaszerű tünetek jelentkeznek. A dengue-láz vérzéses formája évente 25 ezer ember halálát okozza.
Kicselezték a szúnyogokat
A világ népességének nagyjából fele él a veszélyeztetett övezetekben, és évente 390 millióan fertőződnek meg. Az érintett országok többsége trópusi és szubtrópusi éghajlaton fekszik, az esetek 70 százalékát Ázsiában regisztrálják. Azonban úgy tűnik, hogy a tudósok megtalálták a megoldást a fertőzés terjedésének megfékezésére: Wolbachia baktériummal fertőzték meg a szúnyogokat. A Wolbachia baktérium és a dengue-vírus a vérben egymással verseng a táplálékért, így a dengue-vírus nehezebben tud fejlődni a szúnyogban. Ha a vírus nem tud szaporodni, akkor sokkal kisebb eséllyel terjed át másik szervezetre a szúnyog csípésével.
Számos rovarfaj, köztük az ecetmuslica is hordozza ezt a baktériumot. A dengue-láz terjesztéséért elsődlegesen felelős egyiptomi csípőszúnyog viszont általában nem, ezért a kutatók a Wolbachia különböző törzseit fecskendezték be a szúnyoglárvákba, hogy megnézzék, mely fajok képesek fennmaradni a különböző éghajlatú területeken.
Nem veszélyes az emberekre
A Wolbachia baktérium anyáról ivadékára öröklődik a pete útján. A környezetben nem terjed, és az emberekre sem veszélyes. Jelenleg számos terepkísérlet zajlik világszerte. Az eredmények szerint a Kuala Lumpurban, a Jáva szigetén és a brazíliai Niteróiban zajló tesztek is a dengue-lázas esetek számának drasztikus csökkenését mutatják. Az ausztráliai északi területén megállt a betegség terjedése.
