Magyarországon a vírus csak a vaddisznóállományban van jelen. Éppen ezért a betegség terjedésének lassítása, felszámolása mellett a legfontosabb feladat a házisertés-állományok megóvása. A sikeres védekezéshez pedig elengedhetetlen, hogy a sertéstartók betartsák az alapvető járványvédelmi előírásokat, például a mosléketetés tilalmát, amelyekről a Nébih honlapján is tájékozódhatnak.
A fertőzött vaddisznók magas száma miatt nagy a kockázata az erdők és szántóföldek fertőződésének is. Éppen ezért az aratás időszakában - az általános szabályok mellett - különösen ügyelni kell arra, hogy a szántóföldről, kaszálóról, legelőről betakarított takarmányt vagy alomanyagot nem szabad frissen felhasználni a házi sertések ellátására. A fertőzött területeken a zöldtakarmány etetése kifejezetten tilos, de a magas és közepes kockázatú területeken sem ajánlott. Utóbbi térségekben is célszerű a szálas takarmányt és gabonát, valamint a szalmát 90 napig száraz helyen tárolni felhasználás előtt, továbbá a takarmányt és az alomanyagot elkülönítve, zártan tartani, úgy, hogy a vadon élő állatok ne férjenek hozzá.
A Nébih az alapvető óvintézkedéseken túl a " Jó Sertéstartási Gyakorlat " útmutató előírásainak betartását is javasolja a gazdák számára. A hatóság leszögezte, hogy az afrikai sertéspestis megállítása és a házisertés-állományok megóvása nemzetgazdasági érdek. Magyarország sertéságazatának megvédése érdekében az állategészségügyi hatóság a betegség legkisebb gyanúja esetén is a legszigorúbb módon jár el. Azonban a felelősen viselkedő állattartók - akik a betegség gyanúját időben bejelentik, az előírt járványvédelmi zártságot megteremtik - jogosultak az állami kártalanításra.
