Rohamosan terjed a nyugat-nílusi láz

Nyugat-nílusi lázban halt meg egy férfi Horvátországban

További 26 beteg esetében laboratóriumi vizsgálatok igazolták a vírusfertőzést. A megbetegedéseket Eszék-Baranya megyében, Vukovár-Szerém megyében, Zágráb, Károlyváros (Karlovac) és Varasd (Varazdin) környékén regisztrálták. Csak az elmúlt héten tíz újabb megbetegedés történt.

A nyugat-nílusi láz az egész Balkánon terjed, többen haltak bele kórba Szerbiában, Görögországban, Romániában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is. A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget augusztusban és szeptemberben regisztrálják.

Nyugat-nílusi láz: nincs járványveszély 2018. augusztus 24-én számoltunk be róla, hogy Magyarországon nincs járványveszély a nyugat-nílusi láz miatt - ezt akkor Kovács Attila országos tisztifőorvos közölte. Mint mondta, a megbetegedések elsősorban a krónikus, már eleve legyengült állapotban lévő embereket érintik. Hozzátette, az enyhe influenzaszerű tünetekkel járó esetek többségét nem diagnosztizálják , így nem is jelentik be, ezért a fertőzőbeteg-adatbázisban szereplő megbetegedések nagy része csak a súlyos eseteket tartalmazza.

Kiket veszélyeztet a nyugat-nílusi láz?

A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, illetve a krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvedőkre is veszélyes.

Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel - láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések - jár, magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.

A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt - írja az MTI értesüléseire hivatkozva a Medical Online .

Nincs védőoltás a nyugat-nílusi láz ellen 2018. augusztus 3-án számoltunk be róla, hogy nincs oltóanyag a nyugat-nílusi láz ellen . "A betegségre specifikus terápia nincs, csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Oltóanyag nem áll rendelkezésre, a kísérleti vakcinák még fejlesztés alatt állnak" - közölte Molnár Zsuzsanna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztályának osztályvezetője.