Az állandósult ínybetegség és a humán papillomavírus (HPV) együttesen valószínűleg növelik a fej és a nyak területeinek daganatos elváltozásaira való hajlamot - állítják amerikai kutatók.
Nemi úton kapjuk el az ínygyulladást?
Az Egyesült Államok Nemzeti Rákintézete szerint a HPV egy fontos kockázati tényező. Egy korábbi kutatáshoz 124 olyan ember adatait vizsgálták meg, akiket a fej és nyak rákos elváltozásaival diagnosztizáltak. A minták több mint 40 százalékában HPV-vírust találtak.
Milyen bajt okoz a HPV? Az igen kicsiny humán papillomavírus (HPV) okozta fertőzések jelentős részével, közel 90 százalékával képes az immunrendszer megbirkózni, ám az esetek 5-10 százalékában a kórokozó fertőzésének eredményeként különböző elváltozások jelenhetnek meg a bőrön és a nyálkahártyákon, a tartósfertőzéshosszú távon pedig akár rákmegelőző állapotok vagy rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet. Itt olvashat a HPV-ről bővebben .
A fej és nyak rákos elváltozásaiegyütt járhat a HPV-vírus
Náluk gyakrabban találkozhattak az idült ínybetegségekkel is, jegyezte meg a kutatócsoport, melyet dr. Mine Tezal, a Buffalói Egyetem fogorvos adjunktusa vezetett. Megjegyezték azt is, hogy az ínybetegségek könnyen felismerhetők, így az orvosok beazonosíthatják a magas kockázattal rendelkező betegeket.
Az ínybetegségek miatt bekövetkező gyulladás lehet a kulcsa a betegség HPV-fertőzésre és rákkockázatra gyakorolt hatásának.
A HPV-fertőzés előfordulása Szinte nincs olyan ember a világon, aki életében legalább egyszer ne fertőződött volna meg a humán papillómavírus valamelyik típusától. A vírus-családnak eddig több mint 150 törzse ismert, ebből legalább 30 a nemi szervek területein fordul elő, így napjainkban az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozó . Mivel a fertőzések nagy része szervezetünk védekezőképességének köszönhetően észrevétlen marad, és tünetmentesen meggyógyul, a vírushordozók közel 10 százaléka esetében azonban tartós fertőződöttség alakul ki.
Délnyugat felől összefüggő felhőtakaró vonul északkelet felé, és a középső országrészben több helyen, keleten viszont már csak helyenként kisebb esőre, záporra is számítani lehet. Az Északi-középhegység északi oldalán néhol átmeneti ónos eső is előfordulhat. Eközben nyugatról szakadozik a felhőzet, így a Dunántúlon több órára kisüt a nap, míg keleten maradhatnak tartósan borult tájak is. Döntően gyenge vagy mérsékelt lesz a légmozgás, csupán Sopron környékén élénkülhet meg időnként a déli szél.A csúcshőmérséklet többnyire 8 és 12 fok között várható, de a borult tájakon csupán 4, 7 fok valószínű. Késő estére -3 és +7 fok közé csökken a hőmérséklet. A hét kezdetén még anticiklon alakítja időjárásunkat, fronthatás egyelőre nem várható.
