+6° - +19°
Kettős front

Milyen út vezet egy védőoltás kifejlesztéséig?

HáziPatika

A fejlett országokban a védőoltásoknak köszönhetően számos, korábban potenciálisan halálos kórral szemben biztonságban tudhatjuk magunkat. De mi kell ahhoz, hogy egy vakcinát alkalmazni lehessen?

Amikor egy eddig ismeretlen vírus, mint például napjainkban a SARS-CoV-2, milliók életét veszélyezteti, magától adódik a kérdés, hogy vajon mikor sikerül kifejleszteni a megfelelő védőoltást. A COVID-19 kapcsán megtörténtek az első fontos lépések a vakcina-előállítás irányába. A világ több virológiai laboratóriuma, köztük a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja is bejelentette, hogy sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját. Ebből a genetikai kódból kell azonosítani azokat a szakaszokat, amelyek a megtámadott szervezet védőmechanizmusát aktiválják. Innen azonban még hosszú út vezet az ipari mennyiségben gyártható oltóanyagig. A Budai Egészségközpont szakértője, dr. Jelenik Zsuzsanna öszefoglalta azokat a fázisokat, amelyeken minden vakcinának át kell esnie a szabadalmazás útján.

Mesterséges ellenállás

Egy-egy kórokozóval való "találkozás",fertőzésután a szervezetünk bizonyos fokú védettséget szerez az adott mikrobával szemben. Immunrendszerünk ugyanis újbóli fertőzés esetén képes emlékezni az egyszer már leküzdött kórokozófajta (például vírus vagy baktérium) jellegzetes antigénjére. Újbóli fertőzés esetén azonnal megkezdi a megfelelő ellenanyagok termelését. "Ez a tapasztalat vezetett az orvostudomány egyik legjelentősebb felfedezéséhez, miszerint a szervezet specifikus ellenállása (immunitása) legyengített vagy elölt kórokozót tartalmazó oltóanyag alkalmazásával mesterségesen is előidézhető" - magyarázta az infektológus.

Jelenleg több mint 100 fajta koronavírus-elleni vakcina fejlesztésén dolgoznak. Fotó: Getty Images
Jelenleg több mint 100 fajta koronavírus-elleni vakcina fejlesztésén dolgoznak. Fotó: Getty Images

Aktív és passzív oltás

Kizárt, hogy legkésőbb a jövő év elejére hatékony vakcina kerüljön forgalomba az új koronavírus ellen - véli egy oltóanyag-kutató és -fejlesztő szakember. Részleteket itt olvashat.

A mesterséges immunizálás aktív és passzív módon történhet. Az aktív oltás esetében a vakcina tartalmazza a kiváltó kórokozót: élő, gyengített vagy elölt (inaktivált) formában, így a megbetegedést nem váltja ki, de az immunrendszerünket ellenanyagok termelésére serkenti. Az "aktív" jelző arra vonatkozik, hogy ilyenkor a szervezetünk aktívan részt vesz a védettség kialakításában. A passzív oltás nem azimmunrendszeraktivitására számít, hanem kész, specifikus ellenanyagot (antitestet) tartalmaz, amelyet az azzal rendelkező személyek vérsavójából állítanak elő. Ezt alkalmazzák azoknál , akiknek az immunrendszere legyengült, ezért nem képes az ellenanyag-termelésre. Az immunitás kialakulásához az oltást követően bizonyos idő, többnyire két hét szükséges, és ismételt, emlékeztető oltásokra is szükség lehet.

A védőoltás kulcsa a kórokozó felismerése

Az oltóanyag előállítása hosszú, összetett folyamat, amelynek első lépése az adott kórokozó pontos azonosítása, genetikai jellemzőinek feltérképezése. Először tehát azonosítani kell azt az antigént, amely képes lesz kiváltani a kórokozó elleni immunválaszt. Az antigén azonosítását hónapokig tartó állatkísérletekkel tesztelik, erősítik meg. Ha az adott antigén a kísérleti állatokban kiváltja a védettséget, illetve nem okoz mellékhatásokat, csak akkor kerülhet sor humán kutatásra.

Először csak néhány emberrel történik a biztonságossági, majd a hatásossági vizsgálat. Ezeknek az eredményeknek a birtokában bővítik a vizsgáltak számát és körét (különböző korosztályok, alapbetegségek, gyógyszerkölcsönhatások alapján). Tesztelik a megfelelő dózist, ellenőrzik, hogy egy vagy több adagos oltási sor váltja-e ki a megfelelő védelmet. Minden további lépés hónapokat vesz igénybe.

Vakcina-előállítás

Az oltóanyagok előállításához az adott vírusra vagy annak antigénjeire nagy mennyiségben van szükség. A vírusok szaporításához szövettenyészeteket, gyakran tyúktojásokat használnak, így készül például az influenza elleni vakcina is. A vírust a külön erre a célra termelt csíramentes tojásokba fecskendezik és tíz napra inkubátorba helyezik, mialatt elszaporodik bennük a kórokozó. A gyártási folyamat során a tojásfehérjéből kivonják és inaktiválják a vírusokat, majd tisztítva adagolják a vakcinákba. Ilyenkor elölt teljes sejtinfluenza-vakcináról beszélünk. "Ennek az oltóanyagnak az előállítási technológiája jól kidolgozott, csak a vírus összetevője változik évről évre annak alapján, hogy az előző járványban mely típusok fordultak elő leggyakrabban. Így lehetséges, hogy az új influenzavakcina gyártásához fél év is elegendő. A koronavírusvakcina-kutatásban ennél sokkal bonyolultabb módszereket is alkalmaznak. Jelenleg több mint száz várományos vakcinát tartanak nyilván a hatóságok. Ez sajnos annak a jele, hogy rengeteg bizonytalanság van a vírus és az immunválasz összefüggése kapcsán" - hangsúlyozta dr. Jelenik Zsuzsanna.


Ha már ismert a kívánt védőhatás, illetve az ideális dózis és oltási sor, akkor több ezer vagy több tízezer ember oltásával, és azok éveken át történő követésével fejeződik be egy új oltóanyag bevezetés előtti - akár éveken át tartó - kísérletsorozata. A piacra kerülés után folytatódik a megfigyelés arra vonatkozóan, hogy valóban hatásosan csökken-e az adott betegség előfordulása vagy súlyossága. "Országonként és nemzetközi szinten is gyűjtik az oltást követő nemkívánatos eseményeket, amelyek tovább módosíthatják az oltóanyagok összetételét, adagolását. Az eddig ismeretlen, új koronavírus elleni védőoltás kifejlesztéséhez is először jobban meg kell ismerni a vírus jellemzőit, terjedését és hatásmechanizmusát. Már tudjuk, hogy az új koronavírus is hajlamos a mutációra, akár a megtámadott szervezetben is változik az antigén tulajdonsága. Jelenleg hét variánst ismernek. Kérdés, hogy ezek a változatok a betegség lefolyására vagy az immunreakció eredményességére hatnak-e" - mondta el a legfrissebb kutatások alapján a szakember.

A vakcinának több tesztelési fázison is keresztül kell mennie, ahol a biztonságossági és hatékonysági (immunológiai) követelményeknek meg kell felelnie. A dózismeghatározás, a védőhatást fokozó úgynevezett adjuvánsok kiválasztása és még sok fontos részlet szükséges az új oltóanyag nagy tömegű előállítása előtt. Az egymásra épülő fázisok célja, hogy a kutatók meggyőződjenek róla, a vakcina kiváltja a megfelelő immunválaszt és kizárhatók az esetleges mellékhatások. A folyamat befejező szakasza a törzskönyvezési, illetve a forgalomba hozatali engedélyezési eljárás. Mivel pandémia idején nem a hosszú távú védelem, hanem a járvány terjedésének megállítása a cél, ezért a törzskönyvezési fázisok bizonyos esetekben lerövidíthetők.

Bár jelenleg lecsengőben van a koronavírus-járvány, a tél komoly bajokat hozhat. Ennek okáról, a járvány második hullámáról az nlc.hu cikkében olvashat.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+14, +19 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban hétfon délelőtt sokfelé várható záporeső, néhol zivatar kialakulása.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag