Mielőtt eljön az erdei iskolák és osztálykirándulások szezonja, érdemes már most felkészülni a kullancsinvázióra, mivel az idén - az enyhe tél miatt - már februárban felébredtek a téli dermedtségből a sokféle fertőzést terjesztő kullancsok. Nem is kell a nagyvárostól messzre utazni, hiszen ma már a közeli játszótereken is szép számmal tenyésznek a kullancsok, s bár igaz, hogy a legtöbbjük a Lyme-kór és a kullancs-encephalitisz kórokozóját terjeszti, de ma már többféle olyan fertőzést ismerünk, melyért a kullancspopuláció tehető felelőssé, így például a Tularemiaát, a Francisellát, a Rickettisa baktériumot és a babesia protozoont.
A szakemberek figyelmeztetnek: a fertőző agyvelőgyulladás kórokozóját is terjesztő kullancsok ellen az oltás a leghatásosabb védekezési mód, de fontos, hogy a három részből álló oltási sorozatot helyesen alkalmazzuk. A két első oltást 14-28 nap különbséggel kell beadatni, majd 5-9 hónapra rá a harmadik, amlékeztető vakcina következik. Ez utóbbit szokták elfelejteni a szülők, ezért tanácsos az oltáskor kapott kis zöld kártyán ellenőrizni a időpontokat. Az európai ajánlás szerint a harmadik oltás után háromévenként érdemes még egy emlékeztetőt beadatni a gyereknek.
Az oltás természetesen nem csak a gyermekeket védi: túrázóknak, szabadban sportolóknak, kiskerttulajdonosoknak, no meg a természettel hivatalból foglalkozóknak is ajánlott a védelem.
Ma már a fertőző agyvelőgyulladás előfordulása olyan gyakori, hogy az utazási betegségek közé sorolják, az öreg kontinens ebből a szempontból éppúgy endémiás területnek tekinthető, ahogyan a Közel_kelet a tífusz szempontjából. Mégis, az egzotikus nyaralás előtt még csak-csak eszünkbe jut felhívni az oltóközpontot, hogy mi ellen ajánlanak védelmet, az eszünkbe sem jut, hogy európai kalandozásaink alatt összeszedhetjük a kullancs encephalitis-t.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: