Koronavírus: védettebbek lehetnek a kisgyerekesek

Mind az új típusú koronavírus-fertőzés, mind a COVID-19 súlyos, kórházi ápolást igénylő tünetekkel való megjelenésének kockázatát csökkenti, ha a háztartásban kisgyermekek is élnek - állítja egy brit tanulmány.

Mégsem bízhatunk a nyájimmunitásban? Részletek itt.

Aligha kell bármelyik szülőnek is bemutatni, mennyire gyakori probléma gyermekek körében a megfázás. A felső légúti megbetegedések hátterében számos kórokozó állhat, beleértve a szezonális koronavírusokat is, amelyek szintén náthát okoznak. Mint azt Grace C. Roberts, a belfasti Queen's Egyetem virológus kutatója a The Conversation oldalán megjelent cikkében írja, mivel ezek kapcsán ugyanarról a víruscsaládról beszélhetünk, mint az új koronavírus (SARS-CoV-2) esetében, így sokan azt feltételezik, hogy talán ez utóbbi ellen is valamilyen mértékű védelmet nyújthat az említett náthavírusokra adott immunválasz a szervezetben. Másfelől érdemes hozzátenni, hogy korábbi kutatások szerint a szezonális koronavírusokkal szemben kialakult immunitás nem tart ki sokáig, ennélfogva az újrafertőződés is igen gyakori.

Érdekes megvilágításba helyezi ugyanakkor az említett lehetőséget egy szeptember végén, a medRxiv szerverén közzétett, jelenleg szakértői bírálatra váró tanulmány . Ebben a kutatók a brit egészségügyi szolgálat (NHS) közel 300 ezer skóciai munkatársának adatai alapján igyekeztek feltárni, hogy vajon a gyermeket nevelő felnőttekre nézve is hasonló veszélyeket rejt-e magában az új koronavírus, mint a gyermektelenek esetében. Az így kapott eredményekből kiderült, hogy azok a felnőttek, akik 11 éves vagy annál fiatalabb gyermekkel vagy gyermekekkel élnek egy háztartásban, nemcsak kisebb valószínűséggel fertőződnek meg, de kórházi kezelésre is alacsonyabb arányban szorulnak COVID-19 következtében, ha esetleg mégis elkapják a vírust. Azoknál a felnőtteknél viszont, akik gyermeke vagy gyermekei elmúltak 12 évesek, nem volt kimutatható hasonló rizikócsökkenés a gyermektelenekhez képest.

Egy kutatás szerint a kisgyermekes szülőkre nézve kevésbé veszélyes az új koronavírus
Egy kutatás szerint a kisgyermekes szülőkre nézve kevésbé veszélyes az új koronavírus. Fotó: Getty Images

Grace C. Roberts szerint az eredményeket érdemes a helyükön kezelni, de a félreértések elkerülése végett mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a gyermekek is megfertőződhetnek az új koronavírussal, illetve éppúgy terjeszthetik azt, mint a felnőttek, amennyiben betegségtüneteik is kialakulnak. Éppen ezért a virológus hangsúlyozza, hogy amennyiben egy szülőben felmerül a gyanú, hogy gyermeke elkapta a fertőzést, mindenképpen kövesse a saját országában érvényes, ilyen esetekre szóló kormányzati útmutatót. Mint az a koronavirus.gov.hu oldalon olvasható, Magyarországon az alapvető elv, hogy beteg gyermeket ne engedjen óvodai, iskolai közösségbe a szülő, illetve koronavírus-fertőzés gyanúja esetén először telefonon ajánlott egyeztetni a házi gyermekorvossal.

Mit jelentenek a kutatási eredmények?

A tanulmány szerzői maguk is elismerik, hogy elemzésüknek akadnak olyan korlátai, amelyek befolyással lehettek az eredményekre. Ezek közé tartozik, hogy a vizsgált gyermektelen felnőttek átlagéletkora magasabb volt, mint a gyermeket nevelőké, valamint nagyobb arányban fordultak elő körükben egyéb egészségügyi problémák is. Márpedig jól ismert, hogy a COVID-19 lefolyására mind az életkor, mind az olyan társbetegségek jelentős kihatással lehetnek, mint a cukorbetegség vagy a krónikus vesebetegségek. Mindazonáltal a kutatók ezeket a tényezőket is számításba vették statisztikai modelljükben, és bár ennek nyomán valóban csökkent a gyermekekhez köthető védő hatás, a kockázat csekély mértékben továbbra is alacsonyabbnak bizonyult, mint a gyermektelen felnőttek esetében. Elegendő és pontos adatok hiányában nem számoltak ugyanakkor egy másik potenciális fontos tényezővel, miszerint a gyermeket nevelő szülők esetében magasabb a részmunkaidőben dolgozók száma, márpedig ez szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy kisebb valószínűséggel fertőződjenek meg a munkahelyükön.

Ugyancsak hiányosság, hogy a kutatás adatgyűjtésének időszaka március 1. és július 7. közé korlátozódott, éppen akkorra, amikor az iskolák többségét zárva tartották az Egyesült Királyságban. Egyes intézmények ugyan nyitva maradtak a járványhelyzetben is azon gyermekek számára, akik szülei elengedhetetlenül fontos munkát végeznek, erre vonatkozó pontos adatok ugyanakkor nem álltak a kutatók rendelkezésére. Nem lehet tehát tudni, hogy a vizsgált háztartások közül melyeknél jártak továbbra is rendszeresen közösségbe a gyerekek, illetve melyeknél maradtak otthon az érintett időszakban. Csakhogy a koronavírus-fertőzés kockázatát ez a körülmény is nagyban meghatározhatja.

Végezetül Grace C. Roberts úgy véli, a tanulmány szerzői helyesen mutatnak rá konklúziójukban arra, hogy dacára az otthoni gyermeknevelés és a COVID-19 csökkent kockázata között kimutatott kapcsolatnak, nincs olyan tudományosan igazolt mechanizmus, amely ezt meg tudná magyarázni. Hiába él ugyanis a feltételezés, hogy azok, akik érintkezésbe kerültek a szezonális koronavírusokkal, talán bizonyos szintű védettséget élveznek a SARS-CoV-2-vel szemben is az úgynevezett keresztvédettségnek köszönhetően, mindezt egyelőre nem sikerült minden kétséget kizáróan bebizonyítani. Magyarán az összefüggés még nem jelent rögtön ok-okozati összefüggést, és ahogy a szerzők fogalmaznak: "a megfigyelt inverz kapcsolat akár a véletlen műve is lehet." Mindenképpen további vizsgálatokra lenne tehát szükség a témában, mielőtt ténylegesen kimondhatnánk, hogy a kisgyermekek közvetlen környezetében élőkre nézve kevésbé veszélyes a mostani világjárvány.

"Az sem igaz, hogy a fiatal, egészséges szervezet, ha felgyógyul egy középsúlyos állapotból, akkor minden rendben lesz, mert azt már most lehet tudni, hogy a későbbi szövődmények akár több évet is elvehetnek az életéből." Dr. Bende Balázzsal, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Vizsgálatokat Koordináló Iroda szakmai vezetőjével készített interjút az nlc.hu. A cikket ide kattintva olvashatja el teljes egészében.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

banán
Nem hinnénk, de ezt teszi a banán a szervezetünkkel
Ecet helyett így tüntesd el a vízkövet: pár perc alatt szinte magától leválik a vízforralóról
magas vérnyomás
Új ajánlást adtak ki a kardiológusok: így változik a vérnyomáskezelés
hizlaló ételek
Ettől a gyümölcstől híznak a legtöbben – sokan nem is gondolnák
szülés utáni regeneráció
„Egy normális orvos nem csinál ilyet” – A férjöltés egy szülész-nőgyógyász szemszögéből
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +13 °C
Minimum: +2 °C

A Dunántúlon folytatódik a derült idő, másutt gomolyfelhők képződnek, illetve sodródnak fölénk, amelyek időszakosan jobban összeállhatnak, szétterülhetnek. Estig csapadék nem valószínű. Az északias szelet sokfelé élénk, főként északkeleten és az Észak-Dunántúlon erős lökések kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Az orvosmeteorológiai előrejelzés szerint frontátvonulás ugyan most nem nehezíti meg a mindennapjainkat, ám egy északias áramlással hidegebb levegő érkezik a Kárpát-medence térségébe.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: a csont erősebb, mint a beton. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! Válaszolj 14 kérdésünkre, és kiderül, mennyit tudsz az emberi test elképesztő titkaiból!
kvíz
Kvíz: honnan kapta nevét a HIV-vírus? – Teszteld, mennyire ismered az orvosi rövidítéseket Az egészségügyben számos kifejezés helyett csak rövidítések, betűszavak honosodtak meg a mindennapi szóhasználatban. Mennyire ismered ezeket? Teszteld a tudásod!