Koronavírus: mire számíthatunk télen?

HáziPatika

Az elmúlt hetekben Európa-szerte gyors ütemben kezdett el terjedni az új típusú koronavírus-járvány. Vajon mekkora szerepe lehet ebben az évszakváltás nyomán egyre csökkenő hőmérsékletnek? Illetve mire számíthatunk a közelgő tél kapcsán?

A téma kapcsán óhatatlanul is felvetődik a gondolat, hogy télen közismerten megsokasodik a náthás, influenzás megbetegedések száma, ráadásul a megfázásért a többi között egyes koronavírusok is felelhetnek. Mint azonban arra Sarah Pitt, a Brightoni Egyetem mikrobiológusa a The Conversation oldalán megjelent cikkében felhívta a figyelmet, mindezért nem tehetjük felelőssé kizárólag a hűvösebbre forduló időjárást. Mindenképpen kedvez a légúti fertőzések terjedésének, hogy ilyenkor az emberek több időt töltenek a négy fal között, másokkal közös légtérben. Ráadásul például még munkába, iskolába járáskor is jellemzőbb, hogy - a hideg és nyirkos idő elől menekülve - hajlamosak vagyunk a gyaloglás vagy a kerékpározás helyett inkább a fűtött, ugyanakkor zsúfolt tömegközlekedési eszközöket választani. Hozzátartozik továbbá az összképhez, hogy a téli fényhiányos időszakban kevesebb D-vitamin képződik a szervezetünkben, ami azimmunrendszerműködését is negatívan befolyásolja.

koronavírus, COVID-19, járvány, világjárvány, tél, hideg időjárás, SARS-CoV-2
Egyelőre kérdéses, mit várhatunk a koronavírus-járványtól a téli időszakban. Fotó: Getty Images

A SARS és a MERS sem ad megnyugtató választ

Miben hasonlít egymásra az influenza és az új koronavírus? Részletek itt.

Ezzel együtt több tanulmány is kimutatta, hogy a náthás, influenzás megbetegedések számának szezonális emelkedése látványosan egybeesik a kültéri hőmérséklet és a beltéri relatív páratartalom csökkenésével. Az influenzavírusokról ismert, hogy hideg, száraz levegőben könnyebben terjednek, illetve tovább megőrzik fertőzőképességüket. Joggal feltételezhető, hogy ugyanez érvényes lehet a COVID-19-et kiváltó koronavírusra is, amelynek mind a mérete, mind a szerkezete hasonló az influenzavírusokéhoz. Laboratóriumi vizsgálatok eredményeiből kiderült, hogy a koronavírusok és egyéb hasonló patogének rövid idő alatt elpusztulnak a különböző felületeken, ha a hőmérséklet és a páratartalom is magas. Ezzel szemben szobahőmérsékleten napokig, a hűtőszekrények belsejére jellemző hőmérsékleten (körülbelül 4 Celsius-fokon) pedig akár egy hónapon túl is aktívak maradhatnak.

Innen vizsgálva máris felvetődik egy logikus magyarázat, miért jelentettek már több esetben is járványos gócokat húsfeldolgozó üzemekből, ahol a dolgozók értelemszerűen egész évben alacsony hőmérsékleti körülmények között végzik a munkájukat. Csakhogy önmagában még ez sem perdöntő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az új koronavírus (SARS-CoV-2) valóban jobban boldogulna a hidegben, elvégre az említett üzemekre általánosságban jellemző, hogy sok embert zsúfolnak össze kis helyen és beltéren, akiknek ráadásul a hangos gépek mellett kénytelenek szinte kiabálni, ha kommunikálni szeretnének egymással. Márpedig ezek a tényezők szintén hozzájárulhatnak afertőzésgyorsabb terjedéséhez, ahogy az is, ha a dolgozók számára közös szállásokon biztosítanak lakhatást.

Szintén árnyalja a képet, ha megnézzük, miről árulkodnak a 21. század más koronavírusai a témában. Egy 2005-ben megjelent tanulmány szerint például a 2002-2003-as SARS-járvány esetszám-növekedése már-már tavaszias időben érte el a csúcsát. Persze ezt későbbi kutatásokkal nem lehetett alátámasztani, mivel a vírus viszonylag hamar eltűnt, és azóta sem bukkant fel újra. A Közel-Keleten 2012 óta visszatérően tüdőgyulladásos megbetegedéseket kiváltó MERS-CoV általában tavasszal üti fel a fejét, a március és május közötti időszakban. Mindazonáltal ennek sokkal inkább a dromedárok biológiájához lehet köze, mint az időjáráshoz. Ez a koronavírus ugyanis emberek között is terjed, de többnyire inkább a háziasított tevéktől kapják el a betegek, főként a fiatal állatoktól. A vemhes nőstények pedig jellemzően márciusban hozzák világra borjaikat.

Mi történt a déli féltekén?

Mivel a Föld déli féltekéjén éppen ellentétes ütemezéssel váltják egymást az évszakok, mint az északin, így ez lehetőséget teremt arra, hogy megnézzük, hogy zajlott a járvány szempontjából az ottani tél, míg mi a nyarat élveztük. Nos, Dél-Afrikában több mint 700 ezer koronavírusos esetet regisztráltak eddig hivatalosan, és júliusban egy erős tetőzést tapasztaltak az országban. Eközben viszont Új-Zélandon jól kordában tudták tartani a járvány, ezáltal az igazoltan fertőzöttek száma a kétezret sem érte még el.

Nyilván a két ország számos tekintetben különbözik egymástól, ennél fogva nem is érdemes nagyon összevetni őket. Ezzel együtt úgy tűnik, valószínűleg nem a júliusi-augusztusi hideg volt a legfőbb tényező, amely meghatározta a fertőzési ráta alakulását. Új-Zéland egyszerűen képes volt alacsonyan tartani a SARS-CoV-2 terjedését, köszönhetően földrajzi adottságainak, minőségi egészségügyi rendszerének és a közegészségügyi beavatkozások hatékonyságának. Elképzelhető, hogy ezt mindenképpen képes lett volna véghez vinni, bármilyen is legyen az időjárás.


Az Ausztráliából származó korai adatok arra engedtek következtetni, hogy az alacsony páratartalom mérvadóbb lehet, illetve hasznosabb támpontot nyújthat az esetszámok emelkedésének előrejelzéséhez, mint a hőmérséklet. Melbourne-ben viszont éppen akkor jegyeztek fel egy nagyobb megugrást júliusban, amikor a várost egy erőteljesebb lehűlés is elérte. Olyannyira elharapódzott a helyzet, hogy szigorú lezárásokat kellett életbe léptetni, amiket aztán csak októberben oldottak fel a helyi hatóságok.

"Mindent egybevetve úgy tűnik, érdemes felkészülni arra, hogy több COVID-19-megbetegedés lesz a hidegebb hónapokban. Ha azonban valamit már biztosan megtanulhattunk a SARS-CoV-2 kapcsán, az az, hogy az új vírusok bármikor képesek meglepetést okozni" - fogalmaz cikkében Sarah Pitt. Mint írja, ismert, hogy lehetőséget teremt a vírus terjedésére, ha közeli kontaktusba kerülünk másokkal, és ez az időjárástól függetlenül mindig és mindenhol érvényes. Éppen ezért muszáj kellő fizikai távolságot tartanunk mindenkitől, akivel nem élünk közös háztartásban, illetve továbbra is viselnünk kell az arcunkat eltakaró maszkokat zárt térben. "Sajnálatos módon csak akkor érthetjük meg pontosan, miként hatnak a világjárványra az időjárás változásai, amikor éppen megéljük azokat" - zárta gondolatait a mikrobiológus.

A SARS-CoV-2 egy új variánsa terjed a leggyorsabban Európában. Minderről részletesen olvashat társportálunk, az nlc.hu cikkében.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+20, +25 °C
Minimum:
+12, +17 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt észak, északnyugat felől csökken a felhőzet, elsősorban keleten alakulnak ki záporok.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag