Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) március 11-én ajánlotta forgalmazásra a Johnson & Johnson csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat által az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen kifejlesztett oltóanyagot, majd az ajánlást még aznap az Európai Bizottság is elfogadta. Az EMA ezt megelőzően az amerikai Pfizer gyógyszergyártó és a német BioNTech biotechnológiai cég, az amerikai Moderna biotechnológiai vállalat, valamint a brit-svéd AstraZeneca gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem vakcináját ajánlotta forgalmazásra. Magyarországra április 13-án érkezett meg az első szállítmány a Janssen-vakcinából. Lássuk tehát, mit érdemes tudni az Ad26.CoV2.S névre keresztelt oltóanyagról.
Módosított adenovírust tartalmaz a Janssen-vakcina
A Janssen oltóanyaga az úgynevezett kombinált vektorvakcinák csoportjába tartozik, hasonlóan az orosz Szputnyik V vakcinához , valamint az AstraZeneca-vakcinához. Az oltóanyag módosított adenovírust tartalmaz - ez nem vált ki megbetegedést az emberi szervezetben, csupán arra szolgál, hogy a SARS-CoV-2-vírus tüskefehérjéjét kódoló gént hordozza. Az emberi sejtek a gén birtokában előállítják a tüskefehérjét, majd az immunrendszer a fehérjét felismerve kezd antitesteket és a vírus ellen ható fehérvérsejteket termelni, így a valódi koronavírussal találkozva gyors ellentámadást tud indítani a fertőzés meggátolására. A tüskefehérje kulcsszerepet játszik abban, hogy a koronavírus bejusson az emberi sejtekbe, majd replikálódni kezdjen, ennél fogva fontos támadási pontot kínál.
Meddig tart a Janssen oltóanyagával megszerezhető védettség?
Ellentétben a többi forgalomban lévő vakcinával, a Janssen-vakcinát nem szükséges két dózisban beadni. A klinikai vizsgálatok tanúsága szerint az oltás egyetlen adagja is 67 százalékos hatékonyságú védelmet nyújt két hét elteltével a tüneteket kiváltó COVID-19 kialakulása ellen. A védettség pontos időtartama egyelőre nem ismert. A klinikai vizsgálatok résztvevőit két évig mindenképpen figyelemmel kísérik, ennek során pedig további adatokat gyűjtenek a védettség hosszára vonatkozóan.
A Janssen-vakcina a COVID-19-megbetegedés ellen véd. Nem ismert egyelőre, hogy gyakorol-e bármilyen hatást maga a koronavírus közösségben történő terjedésére. Szintén nem ismert, hogy a beoltott személyek milyen mértékben hordozhatják és terjeszthetik a kórokozót.
Hatékony-e a Janssen-vakcina az új mutációk ellen?
A klinikai vizsgálatok szerint a Janssen vakcinája 67 százalékos hatékonyságú védelmet biztosít a tüneteket okozó COVID-19 ellen, de ennél is hatékonyabb, ha kifejezetten a közepesen vagy nagyon súlyos megbetegedéseket vizsgáljuk. Ez utóbbiak kapcsán a védettség közel 77 százalékos legalább 14 nap elteltével az oltás után, illetve több mint 85 százalékos legalább 28 nap elteltével. A klinikai kísérletek egy részét Dél-Afrikában folytatták le, ahol a fertőzések túlnyomó többségét a B.1.351 jelű vírusvariáns, avagy köznyelvi nevén a dél-afrikai mutáns váltotta ki. A Janssen-vakcina hatékonysága ebben a populációban mérve 52 százalékosnak bizonyult, illetve 64 százalékosnak a közepesen vagy nagyon súlyos lefolyású COVID-19-re nézve. Ezek az adatok arra utalnak, hogy az Ad26.CoV2.S hatékony védelmet nyújthat a SARS-CoV-2 dél-afrikai variánsával szemben is.
Kinek adható a Janssen-vakcina?
Az oltóanyag 18 éven felüli felnőttek oltására alkalmazható. Krónikus betegek és legyengült immunrendszerű személyek is megkaphatják a Janssen-vakcinát, akárcsak azok, akik korábban átestek koronavírus-fertőzésen.
Kinek nem ajánlott a Janssen-vakcina?
Várandós és szoptató nők, illetve 18 évnél fiatalabb gyermekek és serdülők számára nem javasolt a Janssen-vakcina felvétele. Szintén nem alkalmazható az oltás olyan személyeknél, akik esetében ismert, hogy allergiásak az oltóanyag valamely összetevőjére. Hasonlóan a többi vakcinához, a Janssen vakcinája sem adható be akut lázas betegséggel küzdő személyeknek.
Milyen mellékhatásokat okozhat a Janssen-vakcina?
Mint minden védőoltás, a Janssen-vakcina is kiválthat átmeneti panaszokat a beoltottaknál. A leggyakoribb oltási reakciók általában enyhék vagy legfeljebb közepesen súlyosak, és jellemzően egy-két napon belül maguktól rendeződnek. Az oltást injekciós formában adják be a felkarba, és legtöbbször ennek helyén alakul ki fájdalom, de ugyancsak gyakori mellékhatás a fejfájás, fáradtság, izomfájdalom és hányinger. Ezek a tünetek a beoltottak több mint tíz százalékánál jelentkeznek. Valamelyest ritkább oltási reakció a köhögés, ízületi fájdalom, láz és hidegrázás, valamint az injekció helyén fellépő bőrpír és duzzanat. Az érintettek kevesebb mint egy százalékánál jelentkezik csupán tüsszögés, remegés, torokfájás, kiütések, izzadás, izomgyengeség, végtagfájdalom, hátfájás, gyengeség és általános rossz közérzet.
Allergiás reakció és viszkető kiütés a beoltottak kevesebb mint egy ezrelékét érinti csupán, míg az alacsony vérlemezkeszámmal társuló trombózis kockázata kisebb, mint egy a tízezerhez.
