"Végre 25 percet tölthettem anyukámmal, láttam őt élőben, bár egy lefertőtlenített üvegajtó mögött kiabáltam, hogy halljon, csodálatos élmény volt: azonnal megismert, és amikor meglátott (nem egy apró képernyőn, hanem teljes valómban, látva az ismerős mozdulataimat, gesztusaimat) - négy hónapja először megszólalt! Fájdalmas volt, hogy nem ölelhetem meg, nem foghatom a kezét, ugyanakkor mégis felemelő - mindketten sírtunk, és sokat nevettünk" - idéz egy hozzátartozót a TASZ közleménye , aki jogi segítségért fordult a civil szervezethez.
A TASZ jogsegélyszolgálatához érkező megkeresések arról tanúskodnak, hogy a szociális intézmények fenntartói félreértelmezik a kapcsolattartási szabályozást. Az általános látogatási és kijárási tilalom alól vannak kivételek, de ezek alkalmazása nem egyértelmű, ami bizonytalanságot okoz. Tavaly december 8-án az országos tisztifőorvos javaslatokat tett közzé a kapcsolattartás lehetséges formáiról az intézmények számára. Csakhogy az akkor hatályos, szeptember 7-én életbe lépett határozat egyértelműen tiltotta a kapcsolattartást, kivéve a végstádiumban lévő lakótól való elbúcsúzás esetét. Márpedig az országos tisztifőorvos iránymutatása jogilag nem bírt olyan kötőerővel, mint a korábbi határozat, tartalmában viszont ellentmondó volt az abban foglaltakkal.
Hiába tehát az új iránymutatás, az intézmények jellemzően nem merték azokat alkalmazni. Az NNK végül december 18-án kiadott egy határozatot, amelyben az országos tisztifőorvos a látogatási tilalom betartására kötelezte a szolgáltatókat, annak figyelembe vételével, hogy az iránymutatásban meghatározott feltételekkel kötelesek felajánlani a lakóknak a kapcsolattartás többféle módját, ennek keretében biztosíthatják a lakók személyes láthatását is. Ezzel együtt a TASZ információi szerint egyes fenntartók számára a szabályozás továbbra sem elég egyértelmű. Ennek oka, hogy az iránymutatás ugyan kötelezővé teszi a kapcsolattartás különféle formáinak biztosítását, a később kiadott határozat mégis látogatási tilalomról rendelkezik fő szabály szerint.
Éppen ezért a civil szervezet úgy foglalt állást: "célszerű lenne a szabályozást egyértelművé tenni, és a fenntartók és intézményvezetők számára valamilyen formában kommunikálni, hogy az iránymutatásban foglaltakat biztosítaniuk kell a lakók és hozzátartozóik számára." Ugyancsak problémaként említi a TASZ, hogy a koronavírus-fertőzésen már átesett, ennél fogva védettséget szerzett lakók kapcsolattartására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a fertőzésre még fogékony lakók esetében. A TASZ álláspontja szerint egy differenciáltabb szabályozás továbbá kevesebb terhet róna mind az intézményekre, mind a lakókra és hozzátartozóikra.
A tervek szerint hamarosan megkezdődhet a védőoltásra jelentkezett 89 év felettiek beoltása az új koronavírus ellen Magyarországon. A témáról ide kattintva olvashat bővebben.
