Koronavírus: így csökkenthető a kórházba kerülés esélye

Egy nemzetközi kutatócsoport azt állítja, lényegesen csökken a súlyos lefolyású, kórházi kezelést igénylő COVID-19 kialakulásának esélye azoknál az 50 év feletti felnőtteknél, akik rendszeresen sportolnak.

Az új kutatás az izomerő szinten tartásával vagy annak növelésével járó fizikai tevékenységek hatását vizsgálta, és az eredményekből kirajzolódott, hogy azok az 50 év feletti felnőttek, akiknek erősebbek az izmaik, 60 százalékkal kisebb eséllyel kerülnek kórházba, ha elkapják a koronavírust - számolt be róla a Medical News portál . Bár a tanulmány még szakértői értékelés alatt áll, a kutatók szerint fontos, hogy az idősebb korosztályt is biztassák a rendszeres testmozgásra, a fizikai aktivitásra, különösen a koronavírus -járvány idején.

koronavírus izom fittség időskor kórház COVID-19
Az izomerő megőrzése segíthet elkerülni, hogy afertőzésmiatt kórházi kezelésre szoruljunk. Fotó: Getty Images

A vizsgálatok során két csoport adatait vetették össze, amelynek résztvevői 27 európai országban élő, 50 évnél idősebb felnőttek voltak. Első körben 136 ezer személytől gyűjtöttek információkat kétévente az egészségi állapotukról 2004 és 2017 között, majd 52 ezer, igazoltan koronavírus-fertőzött alany számolt be részletesen az állapotáról és a betegség lefolyásáról. A szakemberek végül 3139 egyedi eset alapján készítették el a tanulmányt, ebből 266-an voltak igazolt koronavírus-fertőzöttek, és 19-en szorultak kórházi ellátásra .

A sportolási szokások mellett az életkor is számít

Az idősek által végzett testmozgásokat két csoportra osztva vizsgálták: az alacsony és közepes intenzitással járó elfoglaltságok (mint például a gyaloglás vagy a kertészkedés ) mellett az erőteljes fizikai aktivitást igénylő feladatokat (például a sportolást) is feltérképezték. Az izomerő szintjét a résztvevők szorításának erejével mérték fel. Emellett a szakértők olyan változókat is figyelembe vettek, mint az alanyok neme és magassága, valamint a COVID-19 szempontjából ismert rizikótényezőt jelentő társbetegségek megléte (mint például a szív- és érrendszeri panaszok, a magas vérnyomás, a daganatos betegségek vagy az elhízás ).

A kórházi kezelést igénylő koronavírus-fertőzöttek nagy része négy betegségcsoport egyikében szenvedett korábban is. Kattintson a részletekért!

Az eredmények szerint a koronavírus miatti kórházba kerülés egyértelműen összefüggést mutatott az olyan tényezőkkel, mint a magas életkor, a szívbetegségek megléte vagy az alacsony izomerő. A kutatók szerint minél idősebb valaki, annál nagyobb esélye van arra, hogy a COVID-19 következtében kórházi ellátásra szoruljon, különösen a 65-75 év, valamint a 75-96 év közöttiek esetében magas ennek a kockázata. Ami azonban meglepő volt, hogy azok az alanyok, akik ritkán vagy soha nem végeztek fizikai aktivitást , nagyobb eséllyel kerültek kórházba a koronavírus-fertőzés miatt, mint azon társaik, akik hetente legalább egyszer valamilyen aktív elfoglaltságot űztek. Ez alapján a kutatók feltételezik, hogy a nagyobb izomerő és az általános fittség csökkenti a COVID-19 miatti kórházba kerülés kockázatát.

A szerzők ugyanakkor kiemelték, hogy az ok-okozati összefüggések további elemzésre szorulnak, mivel nem egyértelmű, hogy a fizikai aktivitás képes-e befolyásolni az egészségi állapotot, vagy épp fordítva, a fertőzöttek egészségi állapotától függ a fizikai aktivitásunk szintje. Ennek ellenére úgy gondolják, a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fordítani annak vizsgálatára, hogy a COVID-19-betegek fizikai állapota milyen hatással lehet a fertőzés lefolyására.

A hazai koronavírus-járvány lelassulásának egyik fő kulcsát a minél szélesebb körű átoltottság elérésében látják a szakemberek. De vajon mikor érezhetjük a legkorábban a kedvező hatásokat? Erről ide kattintva olvashat bővebben.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

autizmus korai jelei
Ezek az autizmus első jelei – Már egészen kicsi korban megmutatkozhat
baleset
Filléres jégmentesítő trükk: sokáig tisztán tartja a járdát – Egyszerű konyhai eszközökkel megoldható
beltéri levegő
Így betegít meg télen a saját lakásod – 5 jel, hogy az otthonod a ludas
leszokás az alkoholról
Így hat a külsődre, ha nem iszol több alkoholt – Pár nap után már látható a változás
normál vércukorszint
Meddig egészséges a vércukorszint? – Így értelmezheted a laborleleted
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: -3 °C
Minimum: -10 °C

A zúzmarás köd, illetve a rétegfelhőzet kiterjedése napközben csökken, javulnak a látási viszonyok, egyre többfelé kisüt a nap. Főleg az Alföldön, a főváros térségében és a Dunántúl egyes tájain azonban tartósan borult körzetek is maradhatnak. Az északkeleti határvidéken, valamint a Dunántúlon viszont nagy területen végig derült, napos idő valószínű. Legfeljebb a borult, ködös vidékeken fordulhat elő jelentéktelen hószállingózás, ónos szitálás. A jellemzően keleti, délkeleti szél többnyire gyenge vagy mérsékelt marad, legfeljebb Sopron környékén élénkülhet meg időnként. A csúcshőmérséklet -7 és +1 fok között valószínű. Késő estére -12 és -4 fok közé hűl le a levegő. Ebben a helyzetben nem beszélhetünk fronthatásról, de a nagy hőingadozásnak vannak orvos- és humánmeteorológiai hatása, amik részben attól függnek, hogy valaki a tartósan ködös–borult, illetve a napos–derült területeken tartózkodik.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

digitális detox
Digitális detox: csak a fiataloknak fontos. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod!

Az okostelefonok, tabletek, laptopok, tévék az életünk részei, azonban mind fizikai, mind mentális egészségünket megterhelhetik, ha nem tudatosan használjuk őket. Kvízünkben tesztelheted a tudásodat a témáról, illetve a digitális detoxról.

D-vitamin
Melyik ételünkben van sok D-vitamin? – Teszteld a tudásod!

A D-vitamin az egyik legfontosabb zsírban oldódó vitamin, amelynek hiánya komoly egészségügyi következményekkel járhat. Kvízünk segítségével kiderítheted, mennyire pontos a tudásod ezzel az értékes vitaminnal kapcsolatban.