Koronavírus: ezért aggódnak az új mutációk miatt

A koronavírus elterjedőben lévő új változatai sokkal veszélyesebbek lehetnek a társadalom egészére nézve, mint a korábbi mutációk. Mutatjuk, hogy miért.

A nemrégiben felbukkant két, eddigieknél fertőzőképesebb SARS-CoV-2 vírusmutáció epidemiológusok szerint különösen veszélyes lehet. Nem azért, mert súlyosabb megbetegedést okoznak a fertőzötteknél, hanem mert mivel gyorsabban terjednek, igen rövid idő alatt sokkal több embert érnek el, mint az eddigi variánsok. "Amint egy bizonyos változat általánossá válik, jelentősen felgyorsítja a vírus átvitelét, terjedését" - nyilatkozta Marc Lipsitch, a Harvard Egyetem epidemiológusa a vox.com-nak.

koronavírus-mutációk
Az új koronavírus-mutációk megnehezítik az életüket. Fotó: Getty Images

A titokzatos és rettegett B.1.1.7

Egyelőre csak becslések vannak arról, hogy a Nagy-Britanniában decemberben azonosított, B.1.1.7 vírusmutáció ténylegesen mennyivel fertőzőbb, mint a többi változat. Pontosabb választ a következő hetekben kaphatunk, amikor az állatokon végzett laborvizsgálatok eredményei meglesznek, és nyilvánosságra kerülnek. Tudósok jelenleg 30-70 százalékkal nagyobb fertőzőképességet tulajdonítanak ennek a mutációnak, ami mára gyakorlatilag az egész világon elterjedt egy másik, szintén új variánssal, a Dél-Afrikában azonosított 501Y.V2-vel együtt. Utóbbi úgy tűnik, hogy lassabban terjed, mint a B.1.1.7, de epidemiológusok szerint így is sokkal fertőzőbb lehet, mint az eddig megbetegedést okozó mutációk.

"A fertőzőképesség 50 százalékos növekedésével kalkulálva kevesebb, mint két hét alatt az esetek kétszeresét kapjuk" - vázolta a lehetséges helyzetet Lipsitch. Ami azt jelentheti, hogy körülbelül egy hónap alatt négyszer, ötször annyi koronavírusos esetet regisztrálhatnak, mint eddig, noha ez a feltevés Lipsitch szerint csak hozzávetőleges, mert a helyzet ennél rosszabb is lehet. 

Év végén Nagy-Britanniában és Dél-Afrikában a SARS-CoV-2 koronavírus olyan új törzseit azonosították, amelyek gyorsabban terjednek a korábbiaknál. A biológusok számára az egyik kihívás azoknak a mutációknak a meghatározása, amelyek megkülönböztetik a brit és a dél-afrikai származású változatokat közeli rokonaiktól. A B.1.1.7 variáns például 8 változást hordoz, amelyek befolyásolják a tüskefehérjét, és néhány másikat további génekben. A dél-afrikai 501Y.V2 variáns mintái legalább 9 változást hordoznak a tüskefehérjében. Részletek!

A fertőzőképes mutációk társadalmi veszélyei

A járvány tavalyi kirobbanásakor az epidemiológusok 2-3 között valószínűsítették a vírus szaporodási rátáját, ami a hatékony óvintézkedéseknek - maszkviselés, home office, távolságtartás - köszönhetően a legtöbb országban kis kiugrásokkal a közelmúltig nagyjából 1,1-1,2 körül alakult. Ha ennél magasabbra emelkedik a szaporodási ráta, a vírus már exponenciálisan terjedhet. Vagyis ha az új, 50 százalékkal fertőzőképesebb változat esetében a ráta 1,5-re ugrik, világszerte még szigorúbb intézkedésekre lehet szükség a járvány megfékezésére. Ahogy azt Nagy-Britannia is tette, amikor a brit kormány egy hónapos teljes zárlatot rendelt el.

Bill Hanage, a Harvard Egyetem másik vezető epidemiológusa szemléletes példával érzékeltette a helyzet komolyságát. Mint mondta: vegyünk egy közösséget, ahol többé-kevésbé kontroll alatt tartják a vírust, amelynek szaporodási rátája hónapról hónapra egy. E forgatókönyv szerint ezer fennálló esettel számolva, egy hónap múlva is nagyjából ugyanennyi fertőzöttre lehet számítani. (Hanage 5 napos átlagos lappangási idővel kalkulált.) Ha a vírus 50 százalékkal fertőzőképesebb, az már több mint 10 ezer új esetet jelenthet egy hónap alatt.

Egy jóval fertőzőképesebb vírus azért is veszélyes, mert növeli az oltásra szorulók számát és a nyájimmunitás eléréséhez szükséges küszöbértéket. Minél magasabb a vírus szaporodási rátája, annál magasabb ez a küszöbérték. Ha egy igazán fertőzőképes variáns válik dominánssá az egész világon, az azt jelenti, hogy az oltási kampányoknak az eddiginél jóval több embert kell elérniük, és a vakcinációnak nagyon hatékonyan kell működnie. A jelenlegi helyzetet alapul véve szakemberek szerint a populáció több mint 70 százalékának védettséget kellene szereznie a SARS-CoV-2 vírus ellen a nyájimmunitás eléréséhez. Már most látszik, hogy ez egy nehezen elérhető cél, tekintettel a lassú vakcinációra. (Kivéve Izraelt, ahol már a lakosság közel harmadát beoltották.) Emellett epidemiológusok attól tartanak, hogy idővel olyan vírusmutációk ütik fel a fejüket, amelyek ellen már nem biztos, hogy hatékonyak lesznek az eddig engedélyezett és használt védőoltások.


A jelenlegi adatok és tapasztalatok szerint a B.1.1.7 vírusvariáns egyéni szinten nem tűnik halálosabbnak, mint a korábbiak, vagyis nem okoz súlyosabb megbetegedést a fertőzötteknél. De mivel több embert elér, a nagy számok törvénye alapján több súlyos, kórházi kezelésre szoruló betegre lehet számítani. Többen küzdenek majd a hosszú távú következményekkel és többen halnak bele a COVID-19 szövődményeibe. Vagyis társadalmi szinten halálosabb, mint egy komolyabb megbetegedést okozó, kevésbé fertőzőképes variáns.

Ötven százalék. De milyen ötven százalék? 

"Ha egy közösségben mondjuk 10 ezer fertőzött van, 1,1-es vírusszaporodási rátával számolva egy hónap alatt 129 ember halálára számíthatunk. Ha a vírus 50 százalékkal halálosabb, e forgatókönyv szerint - 0,8 százalékos halálozási rátát alapul véve - egy hónap alatt 193 embert veszíthetünk el, ami közel 50 százalékos emelkedés" - magyarázta Adam Kucharski, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola epidemiológusa a Twitteren. Ha viszont a vírus 50 százalékkal fertőzőképesebb, akkor egy hónap elteltével 978 lehet a halottak száma, ami 658 százalékos növekedést jelent. Ez csak elméleti latolgatás, de segít megérteni, miért veszélyes, ha a fertőzöttek száma exponenciálisan nő.

Még a szakemberek szerint sem teljesen világos, hogy mindez bekövetkezik-e, és ha igen, milyen hatásai lesznek.  Mert még ha az új variánsok gyorsabban is terjednek, akkor is nehéz megjósolni, hogy az egyes területeken - földrajzilag - ez a gyakorlatban mit jelent. Hanage szerint a becsült 50 százalékkal nagyobb fertőzőképesség, amit a B.1.1.7-nek tulajdonítanak, a vírus Nagy-Britanniában tapasztalt hatásain alapul. A világ más tájain különböző óvintézkedések mellett az új változatok másképp viselkedhetnek. Éppen ezért, a SARS-CoV-2 visszaszorítása érdekében fontos, hogy betartsuk a szabályokat, akkor is, ha azok szigorúak. A társadalmi távolságtartás, a maszkviselés, a karantén, a kontaktuskövetés most még fontosabb, mint eddig.

"Ha a vírus nem szaporodik, nem is mutálódhat. És ha nem tud mutálódni, akkor nem jelennek meg új változatok" - érzékeltette a lényeget még decemberben Angela Rasmussen virológus. 

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+13, +18 °C
Minimum:
+3, +8 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt nyugat felől vastagszik a felhőzet, de csapadék nem alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag