Koronavírus: kiderült, miért nem betegít meg mindenkit

Önkénteseket fertőztek meg egy kísérlet során az új típusú koronavírussal, hogy aztán megfigyeljék, hogyan reagál az immunrendszerük. Az eredmények fontos eltérésekre világítanak rá.

Maga a kísérlet még 2021-ben, a világjárvány csúcsán zajlott, az eredményeket bemutató tanulmány azonban a napokban jelent meg a Nature című tudományos folyóiratban. Mint azt a Guardian írja, a kutatók összesen 36 egészséges felnőtt önkéntest vontak be a vizsgálatba, akik előzőleg sem védőoltást nem kaptak, sem a fertőzésen nem estek át. Mindannyiunk orrába alacsony dózisban SARS-CoV-2-vírust juttattak be, majd vér- és orrváladékmintákat véve tőlük nyomon követték az immunreakciójukat. Összesen három kategóriát határoztak meg közöttük:

  1. voltak, akiknél ki tudott váltani fertőzést a vírus, így meg is betegedtek;
  2. voltak, akiket ugyan egy átmeneti időszakban pozitívan teszteltek, de végül nem alakult ki náluk teljes fertőzés;
  3. illetve voltak, akiknél semmilyen jel nem utalt fertőzésre.

Ez utóbbi két csoport tagjainál felfedezett egy igazán lényeges jelenséget a kísérletet lefolytató kutatócsoport. Kiderült ugyanis, hogy esetükben még a vírussal történt találkozást megelőzően vett minták alapján magas szintű aktivitást mutatott egy gén, a HLA-DQA2. Ez az aktivitás az úgynevezett antigénbemutató sejtekben mutatkozott meg – azokban a sejtekben, amelyek elsőként figyelmeztetik a veszélyre az immunrendszert. „Ezek a sejtek fogják a vírus egy kis darabkáját, majd megmutatják azt az immunrendszernek, mintha csak azt üzennék: »nézd, ez egy idegen – menj, és szabadulj meg tőle«” – fogalmazott dr. Kaylee Worlock, a University College London kutatója, a tanulmány első szerzője.

A felfedezés tehát arra utal, hogy azok immunrendszere, akiknél az említett gén erős aktivitást mutat, valószínűleg hatékonyabban tud fellépni a koronavírussal szemben. A fertőzés így nem tud átjutni a szervezet első védelmi vonalán. Persze érdemes hangsúlyozni, hogy ez sem jelent teljes mértékű védettséget. Az önkéntes alanyokat ugyanis a kísérlet után is nyomon követték, és néhányuk később természetes úton elkapta a COVID-19-et. Ezzel együtt a kutatócsoport szerint eredményeik alapot adhatnak a meglévőknél hatékonyabb kezelési módszerek és oltóanyagok kifejlesztéséhez.

Borítókép: Getty Images

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

A-vitamin
A-vitamin-hiány a háttérben: a szemünk, a bőrünk és az immunrendszerünk is jelez
házimunka
Még ma végezd el ezeket a házimunkákat, a babona szerint ugyanis karácsonykor tilos
labor
Alacsony eGFR: mikor kell komolyan venni a laboreredményt?
A töltött káposzta a hasnyálmirigy ellensége - gasztroenterológusok az ünnepi menüről
nem alkoholos zsírmáj
Nem alkoholos, mégis durván pusztítja a májat – Sokan napi szinten isznak belőle
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -4 °C

Észak felől szakadozott frontális felhőzet vonul át az országon, amely mögött napközben csak kevés felhő zavarhatja időszakosan a napsütést. Hózápor helyenként előfordulhat. A nyugati, északnyugati szelet élénk, olykor erős lökések kísérik, de a magasabban fekvő helyeken, illetve hózáporok környezetében viharossá is fokozódhat a szél. A hőmérséklet kora délután 0 és +5, késő este -6 és 0 fok között alakul. Egy hidegfront érkezése az arra érzékenyeknél fokozhatja a kellemetlen panaszokat.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

teszt
A narancsban vagy a gránátalmában van több C-vitamin?

Szerinted melyikben van több C-vitamin: a céklában vagy a kelkáposztában? A narancsban vagy a gránátalmában? A mandarinban vagy a citromban? Teszteld tudásodat!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!