Koronavírus: kiderült, miért nem betegít meg mindenkit

Önkénteseket fertőztek meg egy kísérlet során az új típusú koronavírussal, hogy aztán megfigyeljék, hogyan reagál az immunrendszerük. Az eredmények fontos eltérésekre világítanak rá.

Maga a kísérlet még 2021-ben, a világjárvány csúcsán zajlott, az eredményeket bemutató tanulmány azonban a napokban jelent meg a Nature című tudományos folyóiratban. Mint azt a Guardian írja, a kutatók összesen 36 egészséges felnőtt önkéntest vontak be a vizsgálatba, akik előzőleg sem védőoltást nem kaptak, sem a fertőzésen nem estek át. Mindannyiunk orrába alacsony dózisban SARS-CoV-2-vírust juttattak be, majd vér- és orrváladékmintákat véve tőlük nyomon követték az immunreakciójukat. Összesen három kategóriát határoztak meg közöttük:

  1. voltak, akiknél ki tudott váltani fertőzést a vírus, így meg is betegedtek;
  2. voltak, akiket ugyan egy átmeneti időszakban pozitívan teszteltek, de végül nem alakult ki náluk teljes fertőzés;
  3. illetve voltak, akiknél semmilyen jel nem utalt fertőzésre.

Ez utóbbi két csoport tagjainál felfedezett egy igazán lényeges jelenséget a kísérletet lefolytató kutatócsoport. Kiderült ugyanis, hogy esetükben még a vírussal történt találkozást megelőzően vett minták alapján magas szintű aktivitást mutatott egy gén, a HLA-DQA2. Ez az aktivitás az úgynevezett antigénbemutató sejtekben mutatkozott meg – azokban a sejtekben, amelyek elsőként figyelmeztetik a veszélyre az immunrendszert. „Ezek a sejtek fogják a vírus egy kis darabkáját, majd megmutatják azt az immunrendszernek, mintha csak azt üzennék: »nézd, ez egy idegen – menj, és szabadulj meg tőle«” – fogalmazott dr. Kaylee Worlock, a University College London kutatója, a tanulmány első szerzője.

A felfedezés tehát arra utal, hogy azok immunrendszere, akiknél az említett gén erős aktivitást mutat, valószínűleg hatékonyabban tud fellépni a koronavírussal szemben. A fertőzés így nem tud átjutni a szervezet első védelmi vonalán. Persze érdemes hangsúlyozni, hogy ez sem jelent teljes mértékű védettséget. Az önkéntes alanyokat ugyanis a kísérlet után is nyomon követték, és néhányuk később természetes úton elkapta a COVID-19-et. Ezzel együtt a kutatócsoport szerint eredményeik alapot adhatnak a meglévőknél hatékonyabb kezelési módszerek és oltóanyagok kifejlesztéséhez.

Borítókép: Getty Images

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

mellékhatások
Sokak által szedett koleszterincsökkentőket vizsgáltak: ezek a valós mellékhatás-kockázatok
koleszterinszint csökkentése
5 gyógyszermentes tipp magas koleszterinre – Egyszerűen lépésekkel is csökkenhetnek az értékek
hospice
Mire gondolnak legtöbben a haláluk előtt? – Ezek a leggyakoribb utolsó mondatok
cukorbeteg diéta
Vércukorbarát kenyerek: ezeket ajánlja a dietetikus – Nem csak a kenyér fajtája fontos
mozgás
Nem úszás, nem gyaloglás - 60 felett ez a típusú mozgás a legjobb
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +13 °C
Minimum: +1 °C

Északkeleten helyenként lassan javulnak a látási viszonyok, eközben nyugat felől továbbra is fátyolfelhőzet érkezik, mely eleinte északon, majd határozottabban délutántól kezd el vastagodni a felhőtakaró. Estig nem valószínű csapadék. A délkeletiről keletire, majd északiasra forduló szél megélénkül.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékeket északkeleten mérhetünk. Kezdetben melegfronti, majd estétől hidegfronti jellegű változás valószínű - ez a kettősség különösen megterhelő lehet a frontérzékenyek számára.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod! A prosztatához több betegség is kapcsolódik, mind közül a legveszélyesebb a prosztatarák. Kvízünkből sok lényeges információt megtudhatsz erről a főleg az idősebb férfiakat veszélyeztető, rosszindulatú elváltozásról.
kvíz
Evés után kell fogat mosni: igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! Mennyire ismered a fogápolásról keringő tévhiteket? Tudd meg, mi az igazság, és mi a mítosz a napi fogmosás és szájápolás körül!