Koronavírus: kiderült, miért nem betegít meg mindenkit

Önkénteseket fertőztek meg egy kísérlet során az új típusú koronavírussal, hogy aztán megfigyeljék, hogyan reagál az immunrendszerük. Az eredmények fontos eltérésekre világítanak rá.

Maga a kísérlet még 2021-ben, a világjárvány csúcsán zajlott, az eredményeket bemutató tanulmány azonban a napokban jelent meg a Nature című tudományos folyóiratban. Mint azt a Guardian írja, a kutatók összesen 36 egészséges felnőtt önkéntest vontak be a vizsgálatba, akik előzőleg sem védőoltást nem kaptak, sem a fertőzésen nem estek át. Mindannyiunk orrába alacsony dózisban SARS-CoV-2-vírust juttattak be, majd vér- és orrváladékmintákat véve tőlük nyomon követték az immunreakciójukat. Összesen három kategóriát határoztak meg közöttük:

  1. voltak, akiknél ki tudott váltani fertőzést a vírus, így meg is betegedtek;
  2. voltak, akiket ugyan egy átmeneti időszakban pozitívan teszteltek, de végül nem alakult ki náluk teljes fertőzés;
  3. illetve voltak, akiknél semmilyen jel nem utalt fertőzésre.

Ez utóbbi két csoport tagjainál felfedezett egy igazán lényeges jelenséget a kísérletet lefolytató kutatócsoport. Kiderült ugyanis, hogy esetükben még a vírussal történt találkozást megelőzően vett minták alapján magas szintű aktivitást mutatott egy gén, a HLA-DQA2. Ez az aktivitás az úgynevezett antigénbemutató sejtekben mutatkozott meg – azokban a sejtekben, amelyek elsőként figyelmeztetik a veszélyre az immunrendszert. „Ezek a sejtek fogják a vírus egy kis darabkáját, majd megmutatják azt az immunrendszernek, mintha csak azt üzennék: »nézd, ez egy idegen – menj, és szabadulj meg tőle«” – fogalmazott dr. Kaylee Worlock, a University College London kutatója, a tanulmány első szerzője.

A felfedezés tehát arra utal, hogy azok immunrendszere, akiknél az említett gén erős aktivitást mutat, valószínűleg hatékonyabban tud fellépni a koronavírussal szemben. A fertőzés így nem tud átjutni a szervezet első védelmi vonalán. Persze érdemes hangsúlyozni, hogy ez sem jelent teljes mértékű védettséget. Az önkéntes alanyokat ugyanis a kísérlet után is nyomon követték, és néhányuk később természetes úton elkapta a COVID-19-et. Ezzel együtt a kutatócsoport szerint eredményeik alapot adhatnak a meglévőknél hatékonyabb kezelési módszerek és oltóanyagok kifejlesztéséhez.

Borítókép: Getty Images

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
Ecet helyett így tüntesd el a vízkövet: pár perc alatt szinte magától leválik a vízforralóról
gyógyszerfelírás
Eldőlt, nagy változás jön a gyógyszerfelírásban – Hivatalosan is kihirdették
Az Alzheimer-kór 16 korai jele: nem mindig a feledékenység az első tünet
magas rosttartalom
Ugyanolyan rostdús, mint az útifűmaghéj, de negyedannyiba kerül – ez a 3 legjobb alternatíva
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +8 °C
Minimum: +4 °C

Túlnyomóan borult időre számíthatunk, és többfelé alakul ki jellemzően gyenge intenzitású eső, zápor, csak késő este kezd el északkelet felől csökkenni a felhőzet. Nagy területen megerősödik, a Nyugat-Dunántúlon viharossá fokozódik a északias szél.A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között alakul. Késő este 3, 8 fok valószínű. Északi-északkeleti áramlással hideg levegő zúdul a Kárpát-medence fölé, ami az arra érzékenyek körében hidegfronti jellegű hatást fejthet ki.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Hány kalória van egy szelet pizzában? – Kalóriakvíz feketeöves diétázóknak A tudatos táplálkozás alapja, hogy tisztában legyünk azzal, mit és mennyit eszünk. A kalóriaszegény ételek megválasztása segíthet, ha a fogyás a cél.
kvíz
Szem és látás: alaptudás, mégis sokan hibáznak – Teszteld magad kvízünkben! Szemünk egészsége kellő törődést igényel a mindennapokban, sokszor mégis megfeledkezünk róla. Mennyire vagy jártas a témában? Teszteld a tudásod kvízünkben!