A majomhimlő nem újkeletű vírus, az 1950-es évek végén fedezték fel, és már a 70-es években leírták az emberre történő átterjedésnek a lehetőségét – mondta az Indexnek Jakab Ferenc virológusprofesszor, a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója. A himlőcsoport vírusai egy nagy csoport, amelybe több vírus tartozik, mint például a rettegett fekete himlő, aminek ember volt a gazdája és emberről emberre terjed, ezért lehetett oltásokkal megszabadulni tőle.
Jakab elmondta: ugyanebbe a csoportba tartozik a majomhimlő is, amit alapvetően rágcsálók terjesztenek, azok adhatták tovább majmoknak. A majomhimlő-vírus időszakosan embert is képes fertőzni, de alapvetően állatról állatra terjed. A szakember szerint a jelenleg megbetegedést okozó majomhimlő-vírusnak két ismert genetikai variánsa van: az egyik súlyosabb tüneteket, a másik enyhébbeket okoz. Az Európában azonosított eseteket utóbbi okozza.
Jakab Ferenc az Index-nek elmondta: alapvetően egy enyhe betegségről van szó, de mint minden vírusfertőzés, egyéntől függően ez is lehet súlyosabb lefolyású. Hozzátette: minden felkészült laboratórium rendelkezik himlővírusok kimutatására alkalmas módszerekkel, PCR-tesztekkel is. Véleménye szerint azonban tömeges tesztelésre nem lesz szükség, mert a majomhimlős eseteket nem lehet egy lapon említeni a COVID-19 járvánnyal. A koronavírus egy cseppfertőzéssel, köhögéssel könnyen terjedő betegség, a majomhimlő nem – tette hozzá. A szakember szerint nincs ok aggodalomra.
