A hepatitis májgyulladással, májsejtek károsodásával járó betegségek összefoglaló neve. A májgyulladást okozhatják vírusok, baktériumok, különböző paraziták, méreganyagok, gyógyszerek és az alkohol is. A hepatitis A-t, B-t és C-t olyan ún. hepatotrop vírusok okozzák melyek elsősorban a májat támadják meg, akárcsak a D és E betűvel jelölt, a köztudatba kevésbé beivódott hepatitis D-t és E-t. A kórokozók különböző DNS- és RNS-víruscsaládokba tartoznak, az általuk kiváltott betegségek attól függően, hogy mennyire elterjedtek, milyen súlyosak, és mennyire okoznak visszamaradó károsodásokat, eléggé különbözőek lehetnek. Míg a hepatitis A és E enyhe lefolyásúak és szövődmények nélkül gyógyulnak, addig a B, C és D többnyire súlyos, krónikus betegségek.
A hepatitis A kórokozója egy RNS-vírus. A fertőzések ott gyakoriak, ahol az alapvető higiéniai szabályokat nem tartják be. A kórokozó megtalálható a székletben, és szájon át, trágyázott, mosatlan zöldségfélékkel, fertőzött élelmiszerekkel vagy vízzel kerül be a szervezetbe. Szexuális úton vagy vér útján a fertőzés ritka. 12-50 napos lappangási idő után hasmenéses tüneteket, levertséget, fej- és végtagfájdalmakat, néha lázat okoz, mely tünetek el is maradhatnak.
Az első tüneteket többnyire sárgaság követi, a vizelet besötétedik, a széklet világosabb lesz a szokottnál. A beteg leginkább közvetlenül a besárgulás előtt fertőz. A kórokozó a vérből, a vírus ellen termelődött antitestek jelenlétéből mutatható ki. A megbetegedéseknek csak 0,1-1%-a halálos, nem válik krónikussá, rendszerint 4-6 hét alatt a tünetek teljesen megszűnnek. A betegség akut szakaszában pihenni kell, javasolt az ágynyugalom, és nem szabad alkoholt fogyasztani.
A betegségből kigyógyult ember élete végéig tartó immunitást szerzett. Gyógyszere nincs, leginkább magától gyógyul, megelőzésére aktív immunizálással, védőoltással van lehetőség. A megszerezhető védettség időtartama az oltás fajtájától függ, alkalmaznak 1-3 hónapos vagy kb. évre védettséget adó immunizálást is, attól függően, hogy tartós fertőzésveszélyre kell felkészülni vagy a gyors beavatkozás és a további fertőzések megakadályozása a cél.
Fertőzésveszély esetén csak forralt vizet fogyasszunk, ebben mossuk meg alaposan a zöldségeket és gyümölcsöket is, amelyeket ajánlott meghámozni. Fogmosáshoz is a forralt vizet használjuk. A fertőző beteg tisztálkodási eszközeit el kell különíteni. Különösen érdemes betartani ezeket az óvintézkedéseket a Földközi-tenger térségében, Ázsiában és Dél-Afrikában, ahol a körülmények nem mindig megfelelőek.
A betegségre jellemző tünetek észlelésekor feltétlenül orvoshoz kell fordulni!
