Ezért is veszélyes a COVID-19 az egészségügyben dolgozókra

Az egészségügyben dolgozók mentális sérülékenységére hívják fel a figyelmet azok a poszttraumás stresszben szenvedő orvosok és ápolók, akik a Reutersnek nyilatkoztak állapotukról.

A koronavírus-járvány minden hulláma komoly mentális megterhelést jelent az egészségügyben dolgozók számára, akik közül egyre többen szenvednek poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) - számol be róla témával foglalkozó írásában a Reuters.

Chris Prott ápoló a Milwaukee VA Medical Centerben dolgozott a koronavírus-járvány egymást követő hullámaiban. Ő egyike annak a fél tucat intenzív osztályon tevékenykedő egészségügyi dolgozónak, aki a Reutersnek mesélt arról, hogy munkája miatt az egykor katonai szolgálatot teljesítő veteránokhoz hasonlóan poszttraumás stressz szindrómában szenved.

poszttraumás stressz szindróma
Nem csak a katonákat és az egészségügyben dolgozókat érinti a PTSD. Fotó: Getty Images

Prott elmesélte, hogy térde a mai mapig megroggyan, a szíve hevesen ver, a szája pedig kiszárad, amikor bevillan agyába a COVID-19 járvány első hullámában haldoklók emléke. Álmából gyakran verejtékben fürödve ébred, és pánik keríti hatalmába, ha a kórházban riasztást hall, ami azt jelenti, hogy egy súlyos állapotú betegnek azonnali segítségre van szüksége. Ennek ellenére Prott nem szeretné magát a háborús veteránokhoz hasonlítani, mert mint mondja, bűntudata van. "Amit én átéltem, az semmi ahhoz képest, amivel a katonai szolgálatot teljesítő veteránok küzdöttek meg" - tette hozzá. Ám nincs feltétlenül igaza.

Hogyan ismerhető fel a PTSD?

A poszttarumás stressz szindrómának nevezett szorongásos zavar foglalkozástól függetlenül bárkinél kialakulhat. Hátterében számos ok állhat a természeti katasztrófa vagy baleset kiváltotta sokktól kezdve az erőszakos cselekményeken át a halálesetig, vagy egyéb érzelmi megrázkódtatások okozta traumáig.

Minden harmadik COVID-túlélő küzd poszttraumás stressz szindrómával (PTSD), de a többiek 30 százaléka is tapasztalhat szorongást vagy depressziót - állapította meg a brit COVID Traumavédelmi Munkacsoport kutatása az első járványhullám betegeinek vizsgálata alapján. A University College London Hospitals pszichiátere, Michael Bloomfield már akkor arról beszélt, hogy mennyire fontos lenne a súlyos lefolyású COVID-19-túlélők PTSD-szűrése és utánkövetése, hiszen egy ilyen ijesztő, agresszív természetű betegség és a közvetlen halálközeli élmény súlyos, hosszú távú károkat okozhat.

Jellegzetes tünetei közé tartozik a már említetteken kívül az alvászavar, a koncentrációs zavar, a légzési nehézségek, a mellkasban érzett szorító- feszítő érzés, az izgatottság, a negatív gondolatok, hangulati zavarok, és az is, ha az érintett elveszti az érdeklődését korábbi tevékenységei iránt, a traumát okozó eseményen kattog, újra és újra felidézve magában. Ha a tünetek egy hónapnál tovább fennállnak, és annyira súlyosak, hogy akadályozzák az érintettet mindennapi teendői ellátásában, PTSD-ről beszélhetünk. Ha a szimptómák három hónapnál tovább tartanak, a poszttraumás stressz krónikusnak tekinthető. De olyan is előfordul, hogy a PTSD csak késleltetve, legalább hat hónappal a trauma után jelentkezik.

A COVID-19 felerősítette a PTSD tüneteit

Az Egyesült Államokban már a koronavírus-járvány előtt is problémát jelentett a frontvonalban lévő egészségügyi dolgozók körében a PTSD, melynek előfordulási aránya korábbi tanulmányok szerint 10-50 százalék között alakult. Még megdöbbentőbb adat, hogy az orvosok körében az öngyilkosság aránya több mint kétszerese volt a populáció egészénél megfigyelt arányhoz képest.

A helyzet azonban más országokban is hasonló. Huseyin Bayazit, a Texas Tech University pszichiáter rezidense kutatótársaival együtt 1833 Törökországban dolgozó egészségügyi dolgozót vizsgált 2020 őszén. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság májusi ülésén bemutatott eredmények alapján a kutatásba bevont orvosok körében 36 százalék volt a PTSD-vel küzdők aránya. Az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok aránya pedig úgy nőtt náluk, ahogy egyre több időt töltöttek az intenzív terápiás osztályon, koronavírus-fertőzötteket kezelve.

Az orvosoknak és az ápolóknak ráadásul nemcsak a betegek állapotával és elvesztésével, hanem olykor kollégáik halálával is meg kellett küzdeniük. Erről beszélt a 40 éves, nővérként dolgozó Pascaline Muhindura, aki Kansas Cityben COVID-19-es betegeket ápol. Ő a járvány elején elvesztette egyik munkatársát. Mint mondta, a helyzet egyre rosszabb, mert nap mint nap azon a helyen kell dolgoznia, ahol előjönnek a rossz emlékei.

A Reutersnek nyilatkozó intenzív osztályon dolgozók többsége egyébként névtelenséget kért, mert félnek a munkahelyi következményektől. A PTSD-ről ugyanis annak ellenére sokaknak kínos beszélni, hogy az egészségügyben dolgozók kiégése, kimerültsége és mentális leterheltsége egyre nagyobb problémát jelent világszerte. Az Egyesült Államokban a probléma orvoslására ma már sok egészségügyi intézmény kínál dolgozóinak ingyenes, bizalmas mentálhigiénés szolgáltatásokat: egészségügyi vagy lelki tanácsadást. De ez csak a jéghegy csúcsa, mert ettől még ugyanakkora fizikai és mentális terhelésnek vannak kitéve minden nap.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

mellékhatások
Súlyosan károsíthatják a vesét ezek a gyógyszerek: mutatjuk, mit tanácsol a nefrológus
A csillagjegyed elárulja, milyen háziállat illik hozzád a legjobban
magnézium
Jobban hasznosul, ha így veszed be a magnéziumot – Egy apró szabályra kell csak odafigyelni
szilva
Nem mindenkinek ajánlott a magyarok egyik kedvenc gyümölcse – Ilyen panaszokat okozhat
Újra erősödik a koronavírus, hamarosan megugorhat a fertőzöttek száma – Mutatjuk, melyik régióban terjedhet a leginkább
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +23 °C
Minimum: +5 °C

A kevés gomolyfelhő és az észak, északnyugat felől érkező, helyenként meg is vastagodó fátyolfelhőzet mellett legalább többórás napsütésre van kilátás csapadék nélkül. A délies szél főként az Alpokalján megélénkülhet, máshol általában gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás.A csúcsérték 22 és 25 fok között alakul. Késő estére többnyire 8 és 14 fok közé hűl le a levegő. Vasárnap nem érvényesül fronthatás, pihenhet a frontérzékenyek szervezete.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Az intim lemosó jobb, mint a tiszta víz. Igaz vagy hamis? – Teszteld higiéniai tudásod! Az intim higiénia kapcsán rengeteg tanácsot hallani, sokszor egymásnak teljesen ellentmondókat is. De vajon mi tesz jót odalent, és mi az, amit jobb lenne elkerülni?
kvíz
Kvíz: egészséges az ebéd utáni szunyókálás? Teszteld, mennyire ismered a tested Nap mint nap teszünk ezt-azt az egészségünkért, de vajon valóban mindig jót cselekszünk? Teszteld tudásodat: hétköznapi szokásokról kell eldöntened, hogy egészséges vagy inkább ártalmas.