A brucellózist (vagy köznapi nevén száj- és körömfájást) egy Gram-negatív baktérium , a brucella okozza. Eredetileg állatbetegségről van szó, de az eddig ismert hét brucellafaj közül négy embert is megfertőzhet. Ezek a Brucella melitensis, a Brucella abortus, a Brucella suis és a Brucella canis. A baktérium viszonylag sokáig életképes, de a hőt nem bírja. Emberbe jellemzően a fertőzött állat nyers tejével kerülhet, de lehet fertőzési forrás a sajt vagy a nem kellően átsütött hús is. Történhet fertőződés akkor is, ha az állatok testnedvei sérült bőrfelületre, vagy akár szemre, nyálkahártyára kerülnek, de a kórokozó belégzés útján is bekerülhet a szervezetbe. Állatorvosok szüléskor a fertőzött állatok hüvelyváladéka által, illetve fedeztetéskor az ondón keresztül is megfertőződhetnek.
A Brucella abortus fő gazdája a szarvasmarha, de megtelepedhet kisebb kérődzőkben, így például juhokban, bivalyban, őzben és szarvasban is. Ez a típus világszerte megjelenhet, de Magyarországon egy ideje már nem fordul elő, a tehénállomány mentes tőle, emiatt a kór az embereket sem érinti. A magyarországi szarvasmarha-állományok brucellamentesítése az 1970-es évek elején kezdődött, és 1985 végére fejeződött be. Az 1990-es évek elejétől sem szarvasmarhában, sem pedig sertésben nem állapítottak meg brucellózist , így azok az emberek, akik azóta estek át a betegségen, szinte biztosan külföldi útjukon fertőződtek meg.
A brucella a kórokozó típusától és az érintettek általános állapotától függően különböző kórképeket okozhat. Lehet tünetmentes, de kialakulhat miatta hastífuszra emlékeztető betegség, amelynek tünete az étvágytalanság és a láz, a fejfájás és a gyengeség, az ízületi és torokfájdalom, a székrekedés vagy ritkábban a hasmenés, a hasi fájdalom és a nyomásérzékenység. Jelentkezhet miatta olyan influenzaszerű állapot, amely lázzal, izzadással, fejfájással, borzongással és hidegrázással, fényérzékenységgel, étvágytalansággal és hasfájással jár. Ezek a panaszok 1-2 napra elmúlhatnak, de aztán visszatérnek, az állapot akár vérmérgezésszerű is lehet. A tünetek nagyon hosszú ideig elhúzódhatnak: megnagyobbodnak a nyirokcsomók, a máj és a lép, fáradékonyság és fogyás is jelentkezhet. Van a brucellának olyan típusa is, amelynél főleg az ízületek fájnak - a nagy ízületek, változó helyeken. Ilyen esetben a brucellafertőzés reumás betegséget utánoz. Jelentkezhet tüdőbetegség, de megbetegedhet, begyulladhat a szem is. Ugyancsak tünet lehet a bőrkiütés. A brucella egyik legsúlyosabb következménye a vetélés lehet, ezt több típusa is okozhatja.
A diagnózist elég nehéz felállítani, mert a tünetek nagyon általánosak, így az orvosok nem gondolnak a brucellózisra, hiszen a hazai állatállomány mentessége miatt a betegség itthon csak elvétve, behurcoltan fordul elő. A kórokozó a vérből tenyészthető ki, de csak a fertőzés elején: ha már beeszi magát a szervekbe, a véráramból nem lehet kimutatni, csak ellenanyagpróbákkal lehet azonosítani.
Ha a brucellózis akut vérmérgezéses, hastífuszra emlékeztető formájáról van szó, a betegek belei pedig ki is lyukadnak, akkor az érintettek akár életüket is veszthetik. Ha a brucellózis elhúzódó, ízületeket érintő formájáról, akkor akár hónapokon át fennállhatnak reumás panaszok. Ha enyhébb formákról van szó, akkor az influenzaszerű tünetek állandósulhatnak, kis szünetekkel újra és újra visszatérhetnek. A panaszok attól is függnek, hogy az érintettek mennyi idősek, milyen az általános állapotuk, immunrendszerük, és van-e egyéb szervi bajuk. A brucellózis antibiotikummal nagyon könnyen kezelhető, a gond inkább az, hogy nehezen ismerik fel.
További információért kattintson a Betegségek A-Z Brucellózis szócikkére
