Az Ohiói Állami Egyetem két kutatója, Shelly Hovick és Austin Hubner arra kereste a választ, miként igyekszenek információhoz jutni, illetve a kapott információkat feldolgozni az emberek olyan szituációkban, mint amilyen például a mostani koronavírus-járvány esete is, amikor rengeteg a nyitott kérdés és a bizonytalanság. Ehhez a 2014-ben felbukkant Zika-vírust vették alapul: 2016 decemberében mintegy félezer szülőképes korú floridai lakos adatait vették fel egy online kérdőív segítségével. Abban az időben éppen az Egyesült Államok ezen részén diagnosztizálták a legtöbb Zika-vírusos fertőzést.
Jobban félünk az ismeretlentől
A Zika-vírus-fertőzés elsősorban szúnyogok közvetítésével terjed, de szexuális úton és vér útján is átadható emberek között. A kórokozó az érintettek többségénél csupán enyhe tüneteket vált ki, ugyanakkor várandósság esetén jelentősen fokozza egy születési rendellenesség, az úgynevezett mikrokefália, avagy kisfejűség kockázatát. Nem meglepő tehát, hogy a megkérdezettek közül éppen azok becsülték a legmagasabbra a Zika jelentette veszélyt, akik gyermeket vártak vagy terveztek a közeljövőben gyermeket vállalni. Ezzel együtt nem kizárólag ők tartottak a fertőzéstől.
"Az új fenyegetések, mint a Zika vagy a koronavírus, eltérő reakciót válthatnak ki emberekből az olyan, jól ismert veszélyforrásokhoz képest, mint a rák vagy az influenza. Még ha az adatok arra is utalnak, hogy valaki alacsony kockázatnak van kitéve, az információhiány miatt sokkal magasabbnak érezheti a rizikót" - mutatott rá Hovick. A kutatás egyik leghangsúlyosabb felfedezése ráadásul, hogy a Zika-vírus-fertőzéssel kapcsolatos ismeretek szűkös mivolta mellett még a jól tájékozottság sem enyhít érdemben a félelmeken. "Azt láttuk, hogy minél többen gondolták magukról, hogy sok információval rendelkeznek a helyzetet illetően, annál több emberben realizálódott a felismerés, hogy valójában így sem tudnak eleget a vírusról" - tette hozzá Hubner.
Nem mindegy, milyen az üzenet
Leegyszerűsítve az történt tehát, hogy tájékozódás közben döbbentek csak rá igazán az emberek, hogy valójában nincs is elegendő elérhető információ az új fenyegetéssel kapcsolatban, ami aztán kedvüket is szegi a további lázas információszerzéstől. Ezzel együtt az érintett csoport tagjaira jellemző, hogy jobban elgondolkodnak, elmélyednek a meglévő ismeretekben, éppen ezért a kutatók szerint fontos, hogy ilyen helyzetekben is folyamatosan tájékoztassák a lakosságot az egészségügyi hatóságok. Ugyanígy lényeges továbbá az is, hogy a híreket úgy formálják meg, hogy azáltal fenntartsák az emberek tájékozódás iránti motivációját. E téren hasznos támpont lehet, hogy a felmérés szerint erősíti az információéhséget, ha az érintettek úgy érzik, barátaik, családtagjaik is elvárják tőlük, hogy tájékozottak legyenek.
A kutatók szerint felfedezésük a mostani járvány esetére is értelmezhető, mivel az új koronavírus (SARS-CoV-2) és a Zika-vírus több releváns tekintetben is hasonlít egymásra. Egyaránt igaz ugyanis a két kórokozóra, hogy a fertőzéshullám idején rengeteg volt a bizonytalanság és az információhiány körülöttük, valamint mindkét járvány nagy figyelmet kapott és kap a média részéről.
A tanulmány február 17-én jelent meg a Risk Analysis című folyóiratban.
Forrás: news.osu.edu
Hogyan boldogulhatnak a többgyermekes családok, ha karantén miatt bezárnák őket a négy fal közé? Olvassa el az nlc.hu témával kapcsolatos cikkét ide kattintva .
