Kolombusznak köszönhetjük?
Annak ellenére, hogy korábban már történelmi, politikai és molekuláris kémiai eszközökkel is igyekeztek megmagyarázni a Nápoly környékére tehető. Ezen elmélet legnagyobb kritikusai viszont azzal érvelnek, hogy 1495-ig nem is tettek különbséget a szifilisz, és egy másik hasonló betegség, a lepra között.
A szifiliszről
A szifilisz egy szexuális úton terjedő betegség, melynek kórokozója a Treponema pallidum nevű baktérium. A fertőzés több fázisra osztható, és a kezelés elmaradása hosszabb távon az agy, a szív- és érrendszer, a szem és a csontok károsodásával járhat - akár fatális következményekkel.
A betegség első írásos nyoma 1496-ra tehető, Joseph Grünpeck tollából, de maga az elnevezés 1530-ból származik, Girolamo Fracastoro latin nyelvű költeményében szerepelt először. Ezt megelőzően az emberek a terjedésért egy-egy ellenséges népcsoportot hibáztattak, az olaszok például "francia betegség", a japánok "portugál betegség", a törökök "keresztény betegség" néven emlegették. Vagyis mindenki igyekezett elhárítani magáról a felelősséget.
A fertőzés történetét bővebben most Ismael Maatouk és Roy Moutran tárgyalta, a október 25-i számában. A szerzők rávilágítanak, hogy a kiváltó kórokozót, a Treponema pallidumot csupán 1905-ben sikerült leírni, azonban a pontos eredetet még mindig nem sikerült tisztázni.
Paleopatológusok tanulmányoztak a Kolumbusz előtti érából származó csontokat az amerikai földrészről, és arra a következtetésre jutottak, hogy a szifiliszre jellemző elváltozások nagyarányú előfordulása arra utal, hogy a betegség korábban nem feltétlenül szexuális úton terjedt. A mai forma vélhetően az Európába való behurcolást követően alakult ki, a megváltozott környezeti hatások és klíma következményeként.
A szifilisz korai stádiuma nagy dózisú antibiotikummal kezelhető. Statisztikai adatok szerint az új fertőzöttek száma szerte a világon 12 millióra tehető.
