Mivel ez a kórokozó felelős többek között a nemi szervi szemölcsök, a hímvesszőrák, valamint a végbélnyílás körüli és a fej-nyaki rákok jelentős részéért is, a férfiak éppúgy veszélyben lehetnek, mint a nők, csak kevésbé tudnak róla.
Mit okozhat a férfiaknál a HPV-fertőzés?
Sokan tudják, hogy a HPV-vírus méhnyakrákot okozhat, ám kevésbé köztudott, hogy nemcsak nőkre, de férfiakra is veszélyt jelenthet a fertőzés. A szexuális életet kezdő fiúk és lányok tudtukon kívül vírushordozókká és terjesztőkké válhatnak. Ötven éves korukra a nők 80%-a, a férfiaknak pedig a fele átesik a fertőzésen.*
A vírus az apró hámsérüléseken keresztül jut a szervezetbe, és akár napokig is képes fertőzni: az óvszerhasználat sem nyújt teljes védelmet ellene. Az alacsony rizikójú HPV-típusok a nemi szerven, a végbélen, a gégén erősen fertőző szemölcsök formájában okoznak kellemetlen, gyakran kiújuló panaszokat. Ám a szájban, a nyelven, a torokban megjelenő, nehezen gyógyuló sebek is intő jelként szolgálhatnak - aki ilyet tapasztal, érdemes mihamarabb szakemberhez fordulnia.
Optimális esetben az immunrendszer képes azonosítani és megsemmisíteni a fertőzött sejteket, így nem alakul ki a betegség. Az érintettek 5-10 százalékánál azonban kifejlődik a rosszindulatú elváltozás, amely akár végzetes kimenetelű is lehet. Évekig fennálló fertőzés esetén a nőknél a HPV méhnyakrákot, hüvelyrákot , szeméremtesti rákot, a férfiaknál péniszrákot, mindkét nemnél végbélrákot és torok-garatrákot okozhat. A torok-garat régió főként orális szex útján fertőződhet, és hosszú, évekig tartó HPV-hordozás után alakulhat ki rákos elváltozás. Ez a betegség a férfiaknál háromszor gyakrabban fordul elő, mint nőknél. A fertőzésnek gyakran nincsenek tünetei, vagy csak hosszabb lappangási idő után jelentkeznek, így a magas rizikójú HPV-fertőzésről csak szűrővizsgálattal győződhet meg az érintett.
A megelőzés nagyon fontos!
A férfiakat érintő daganatok, a végbélrák és a hímvesszőrák megfelelő szűréssel ugyanúgy felismerhető lenne a korai szakaszban, ahogy a nők esetében a méhnyakrák. Ám a férfiaknál nincs elfogadott szűrőprogram, vagyis a rendszeres szűrővizsgálat nem olyan megszokott és rutinszerű, ezért a betegséget sokszor csak előrehaladott állapotban fedezik fel.
A végbélrák legtöbbször nem okoz panaszokat, tüneteket. Sokszor a végbélben tapasztalt vérzés, fájdalom, viszketés és váladékozás, a székelési szokások változása hívja fel a figyelmet a problémára, illetve a végbél környékén vagy a lágyékban megnagyobbodott nyirokcsomó utalhat a betegségre. A hímvesszőrák ugyanakkor korai stádiumban is okozhat tüneteket.
Ilyen például a hímvessző bőrének megvastagodása, színének változása, de a később kialakuló növedék, seb, fekély vagy daganat is intő jel lehet. A betegség mielőbbi felfedezése életbevágó lenne, ám a szégyenérzet miatt sokan későn fordulnak orvoshoz, ami jelentősen megnehezíti a kezelést.
Oltást, de milyet?
A HPV ellen a legmegbízhatóbb védelmet az oltás jelenti. A védőoltások között a fő különbség abban rejlik, hogy hány vírustörzs ellen védenek a vakcinák. Tapasztalatok szerint a védelem a 9-15 éves korosztály esetén a leghatékonyabb, de az újrafertőződés magas kockázata miatt felnőttkorban, már megkezdett szexuális élet esetén is javasolt az oltás beadatása. Az alkalmazható védőoltások a méhnyak, a hüvely, a szeméremtest és az anális régió rákos megbetegedései ellen nyújtanak védelmet különböző mértékben, attól függően, hogy mennyi HPV-típus antigénje található meg bennük. (X)
*forrás: Chesson HW, Dunne EF, Hariri S, Markowitz LE. The estimated lifetime probability of acquiring human papillomavirus
in the United States. Sex Transm Dis. 2014 Nov;41(11):660-4.
**Szinapszis: HPV ismertség piackutatás, 2017.03.01.
