Hogy keletkezik a szemölcs?
A szemölcsök kialakulásáért a HPV-család valamelyik törzse a felelős, a kórokozó a bőr és a nyálkahártya mikrosérülésein keresztül a hámsejtekbe behatolva fokozott osztódást vált ki, mely során szemölcsképződés megy végbe. A vírus a nyirokrendszeren keresztül szóródik szét a test több részén. A HPV-fertőzés igen gyakori, az esetek nagy részében az immunrendszer megküzd a mikroorganizmussal, ám amikor a szervezet védekezőképességét lappangó, belső gyulladásos gócok, emésztési problémák, ásványianyag- és/vagy vitaminhiány, netán súlyos lelki probléma foglalja le, a szemölcsök gyógyulási esélye jelentősen romlik.
A szemölcsök típusai
A biokémiailag különböző vírustörzsek eltérő megjelenési formájú és rizikófaktorú kórképeket okoznak - többnyire hosszú lappangási idővel. Legismertebb a közönséges szemölcs (verruca vulgaris), mely jellemzően az ujjakon, a végtagokon vagy a talpakon jelenik meg, utóbbi esetben komoly fájdalmakat okozva járás közben. Az úgynevezett lógó szemölcs gyakran a borotválkozás vagy elkapart seb (verruca filiformis) eredményeként jelenik meg és terjed el egyre jobban az arcon, nyakon, valamint a hajlatok (például hónalj) vékony bőrén, de gyakran a szemhéjakon is megjelenik. A fiatalkori laposszemölcs (verruca plana juvenilis) főleg kézen, térden, arcon alakul ki, mindazonáltal az öregkori laposszemölcsöt (verruca plana senilis) nem a HPV okozza, a barnás, borsónyi nagyságú daganatok a bőr elöregedésével járó elváltozások, melyek leginkább a törzsön jelentkeznek, akár tömegesen.
Bár a körömágyban ritka, a köröm szélénél már nem annyira a szemölcs foltszerű elszíneződés (verruca subungualis) formájában történő megjelenése, ez nem csak fáj, de kezelése a körmöt is érinti. A kontakt úton terjedő növedékek közül az úgynevezett STD (sexual transmitted disease) betegségek közé sorolják a hegyes függölyt (condyloma acuminatum) és a gyakran kakastarélyként emlegetett vírusos szemölcsöt, mely a nemi szerveken, a húgycső és a végbélnyílás környékén jelenik meg és igen fertőző .
Árulkodó tünetek
A szemölcsökre jellemző, hogy elődomborodnak, gyakran érdes a felszínük, barnás vagy bőrszínűek, némelyik fájdalmas, viszonylag mélyen helyezkednek el a bőrben, általában "gyökerük" van. A jóindulatú hámelváltozások kezelése nem túl problémás, mindazonáltal a nemi szervek szemölcsei már kellemetlen gyulladással illetve a tünetek egyre nagyobb kiterjedésével és ezek szövődményeivel járnak, sok pedig évtizedekig tartó lappangás után rákmegelőző állapotot (CIN, cervikális intraepiteliális neoplázia), vagy éppen kóros sejttúlburjánzást is okozhat nem csak a méhnyaknál , hanem a garatnál és a manduláknál is.
Kihez forduljunk?
A szemölcsökkel a bőrgyógyászatra, a nőgyógyászatra vagy az STD-ambulanciára érdemes menni. A vírust többféleképpen is kimutathatják, már a lappangási időszakban is. A méhnyak nyálkahártyájának sejtjeiben jellegzetes elváltozást okoz, így a citológián könnyen felismernek. A CIN-re leggyakrabban rákszűrő vizsgálatok során derül napfény, amikor az évek óta P1-es vagy P2-es diagnózis helyett a lelet P3, esetleg P4 eredményt mutat. A citológiai kép azonban mindössze a fertőzés fennállására utal, de nem mutatja ki, hogy alacsony, átmeneti vagy magas rizikójú-e a betegség.
A HPV típusmeghatározására speciális laborokban kerülhet sor, erős fertőzés esetén bizonyos technikákkal jól láthatóvá válnak a nyálkahártya sejtjeiben a vírusok. Amennyiben még tünetmentes a HPV-fertőzés, vagy csupán egy-két sejtben bújhat meg a vírus, akkor az úgynevezett PCR (polimeráz-láncreakció) vírus-azonosítási eljárással lehet pontosítani a törzset a megfelelő kezelés meghatározása érdekében. Emellett a vérből is kimutatható a fertőzés, amennyiben már megjelent a keringésben a szervezet által termelt ellenanyag.
A HPV kezelése esetében a felismerés okozza a legnagyobb problémát, ugyanis sok esetben - főként a férfiaknál - a fertőzés tünetmentes.
