Prosztata: gesztenyényi probléma

Kicsi gesztenye a hasüregben

A prosztata (dülmirigy) egy 15-20 gramm súlyú, gesztenye nagyságú, fibrózus tokba zárt mirigy, mely több ezer szorosan tömörülő sejtből - simaizomból, illetve mirigyhámból - épül fel. Hátsó felszíne a végbél felől tapintható (ezért vizsgálható a legegyszerűbben innen), elülső fele pedig a szeméremcsont felé néz. Páratlan szerv, közvetlenül a húgyhólyag alatt, a hímvessző gyökénél helyezkedik el, a medencealapra támaszkodik. A húgycső 2-3 centiméteres szakaszát öleli körül, benne a húgycső felülről lefelé halad, és a heréből, illetve a mellékheréből érkező spermiumok az ondóvezetéken keresztül jutnak ide, a húgycső prosztatán belüli szakaszába. Az ondóhólyagból jövő két ondóvezeték a prosztata középtáján torkollik a húgycsőbe.

Az újszülöttek prosztatája még nagyon kicsi, a kamaszkor beköszöntével azonban növekedésnek indul, és néhány év alatt a fentebb említett méretet éri el, mely 45 éves korig nagyjából változatlan marad.

A megtermékenyítés kulcsszerve

A prosztata másodlagos funkciója sem elhanyagolható: alsó húgyúti szervek fertőzéseinek leküzdésében játszik fontos szerepet. A foszfatáz megemelkedett értéke a prosztata daganatának gyanúját támaszthatja alá. Nézze meg , hogy hogyan vizsgálják ezt az értéket! A prosztata által termelt váladék az ondó részét képezi, és rendkívül fontos szerepet tölt be a megtermékenyítésben, hiszen elősegíti a heréből érkező spermiumok aktivitását, mozgását, illetve a prosztata izomszövete pumpálja ki a húgycsőbe az ondót. A simaizom felelős a vizeletürítésért is: ezek akaratunktól függetlenül összehúzónak és nyomást gyakorolnak a húgycsőre, azaz befolyásolják a normális vizeletürítést.

Nyugalmi állapotban is termel bizonyos mennyiségű tejszerű, nyúlós váladékot, amely részben a vizelettel együtt ürül ki. Ebben a szekrétumban (váladék) jelentős mennyiségben található cink és citromsav, illetve fontos enzime a savanyú foszfatáz.

Betegségek

A prosztatának kétféle betegsége lehet, a daganatos elváltozások és a gyulladásos megbetegedés. Az előbbinek két válfaja van, a jóindulatú daganat (benignus prosztata hiperplázia, BPH) és a rosszindulatú prosztatarák. A prosztatarák igen gyakori: a férfiakban előforduló összes rákféleségeknek mintegy 10 százalékát teszi ki.

Prosztatagyulladás úgy alakulhat ki, hogy a nemi élet során különböző kórokozók (többnyire baktériumok) jutnak a húgycsőbe, és ha az itt jelentkező gyulladást napokon belül nem kezelik, a kórokozók a prosztatába is bejutnak. Ilyenkor már legtöbbször csak hosszas antibiotikumos kezeléssel lehet enyhíteni a panaszokon. A legkisebb panasszal is érdemes tehát orvoshoz fordulni, ötvenéves életkor felett pedig tünetmentesen is rákszűrést végeztetni.