A prosztata (dülmirigy) a húgyhólyag alapja és a medencefenéki izomzat között elhelyezkedő, dió nagyságú, barnás színű, mirigyes szerv, amely körülveszi a húgyhólyag közelében lévő húgycsőszakaszt. A húgycső vezeti végig a vizeletet a hímvessző belsejében. A prosztata által termelt váladék az ondó részét képezi, a benne lévő fruktóz energiát szolgáltat a spermiumok mozgásához. A kor előrehaladtával a prosztata mérete nő, ezáltal nyomhatja a húgycsövet, aminek következtében vizeletürítéskor a vizeletsugár vékonyabb lesz, a vizeletáramlás ereje csökken. A „jóindulatú” kifejezés azt jelenti, hogy a megnagyobbodás nem daganat vagy fertőzés következménye, hanem a prosztata összes szövetének arányos gyarapodása.
Krónikus prosztatagyulladás (CP) és a krónikus kismedencei fájdalom szindróma (CPPS)
A prosztatagyulladás leggyakoribb típusa a CPPS – mondhatni a végstádiuma, amelynek tünetei közül sok megegyezik a bakteriális prosztatitiszével. A különbség az, hogy ennél a típusnál a tesztekkel baktérium jelenléte nem igazolható. Jelenleg a CPPS oka nem ismert. Fő tünete a visszatérő alhasi fájdalom, amely a pénisz, a herék és a gáttájék irányába sugározhat ki. Néha vizelési problémák is jelentkezhetnek, valamint a fájdalmas magömlés is lehet tünet. A krónikus kismedencei fájdalom szindróma kezelésében az antibiotikumok helyett a komplex kezelés (orvos, gyógytornász, pszichológus közreműködésével) és az életmódváltás lehet hatékony.
Jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (BPH)
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (BPH) a prosztata mirigyállományának jóindulatú szövetszaporulata. Hátterében hormonális változásoknak, a megváltozott tesztoszteronszintnek lehet szerepe. A prosztata a húgyhólyag alapján helyezkedik el, és a húgycső azt átfúrva halad a külvilág felé. Ahogy a prosztata mérete nő, úgy szűkíti a rajta áthaladó húgycsövet, akár el is zárhatja azt. A BPH-ban szenvedők hólyagja a vizeletürítéskor nem mindig ürül ki teljesen, ezért vizeletpangás jön létre, ami hólyag- és vesemedence-fertőzésre is hajlamosít.
A vizelési zavarokat tekintve a megbetegedés három fázisra osztható.
- Első fázis: a vizelet nehezebben indul, a vizeletsugár gyengül, a vizelés gyakorivá válik – éjszaka is –, a vizelési idő megnyúlik. A húgyhólyag többé-kevésbé kiürül, de marad vissza vizelet.
- Második fázis: a vizelési inger hirtelen támad, jellemző a vizeletsugár megszakadása, a fájdalmas vizelés, a vizelettartási problémák, utócsepegés és elégtelen hólyagürülés érzése. Kialakulhat hólyaghurut, prosztatagyulladás, here-, mellékhere-gyulladás, sőt még vesemedence-gyulladás is. Lehet fájdalmas a magömlés, és a sperma is lehet véres.
- Harmadik fázis: vizelési képtelenség jellemzi. A feszüléstől a hólyag kitágul, a húgyhólyag fala elvékonyodik, a húgyvezeték és a vese üregrendszere kitágul. A húgyhólyag izomzata is elvékonyodik, hegesedik, tágulatok jelennek meg rajta, működése károsodik. A vizeletnyomás áttevődik a vesékre is, és akár teljesen meggátolhatja a működését.
Komoly következményei lehetnek, ha nem kezeljük
A kellemetlen tünetek egyre többször és súlyosabb mértékben jelentkeznek, így azokat nem szabad elbagatellizálni. Elhanyagolt, kezeletlen esetben szövődményként visszatérő gyulladások, véres vizelet, húgyhólyagkő keletkezhet. Súlyos esetben a veseműködés is károsodik, ami veseelégtelenséghez vezethet.
A prosztatamegnagyobbodás kezelése
Az időben elkezdett kombinált gyógynövényes kezeléssel lassítható a betegség előrehaladása és csökkenthetők a vizelési tünetek. Amennyiben gyógyszeres terápiára van már szükség, az a prosztata tömegének csökkentésére és a vizelet akadály nélküli áthaladására irányul. Amennyiben a megnagyobbodás előrehaladott és a gyógyszeres kezelés hatástalan, szükség lehet műtéti megoldásra.
