Egy egyszerű vérvétel: a PSA vizsgálat
Az akár éveken át tünet- és
panaszmentesen fejlődő prosztatarák a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a
magyar férfiak körében; évente több mint ezerháromszáz férfi hal meg a betegségben.
„A kampány fő célja a férfi betegek
edukációja, az ún. „prosztata tudatosság” kialakítása.”- mondta el Dr. Szántó
Árpád, a Magyar Urológusok Társaságának elnöke a Magyar Rákellenes Liga, a Magyar Szervátültetettek
Szövetsége és a Magyar Urológusok Társasága által szervezett országos
PSA-szűrés-sorozat kampánynyitó sajtótájékoztatóján. A "célkorosztály" az ötvenes-hetvenes férfiaké, akik nehezen vehetők rá, hogy elmenjenek a vizsgálatra."Pedig már egy egyszerű vérvétel is elég lehet a kezdeti
figyelemfelhívásra.” A PSA- (prosztata specifikus antigén) vizsgálattal a
szűrés első lépését máris megtehetnék, de a többség még erre sem hajlandó. A mostani kampány során két hónap alatt csaknem húsz helyszínen lehet majd szakorvosokkal találkozni, és tesztet készíttetni.
Közismert, hogy a magyar férfiak
várható élettartama az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, mindössze 73,4
év; hat évvel kevesebb, mint a nőké. „Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit
lépett az egészsége érdekében – fogalmazott prof. dr.Nyirády Péter, a
Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok
Társaságának főtitkára. "Az egészségért
tenni pedig kifejezetten férfias dolog, minden ellentétes véleménnyel szemben.”
A férfiasság egyben felelősséget is jelent
Gundel Takács Gábor újságíró,
műsorvezető, sportriporter, maga is igyekszik egészségesen élni, mi több,
a férfiegészség egyik nagykövete. „Hatvanéves férfiként kicsit másképp szemlélem már a világot, sokszor eltöprengek
azon, mit tehetnék, hogy a hátralévő időszakot is egészségesen, jó
életminőségben tudjam megélni? Aktív szeretnék lenni, jönni-menni, utazni,
kirándulni, ha lesznek unokáim, akkor velük játszani... Férfinak és családapának lenni bizony
felelősség. Felelősség egészségesnek lenni - a családunkkal, a társunkkal, a gyerekünkkel, a környezetünkkel, az unokáinkkal
kapcsolatosan is. Kár lenne kihagyni egy olyan lehetőséget, amikor ingyenesen, vérvizsgálattal legalább az első lépést meg lehet tenni.”
Prof. dr.Torzsa Péter, a
Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar családorvosi tanszékének
vezetője szerint a családorvosoknak kiemelt szerepük van a prevencióban, a
megelőzésben és a szűrésben is. Ők azok, akik nemcsak a beteget látják, hanem
akár generációkra visszatekintve ismerik a családot. „Mi is azt tapasztaljuk, hogy a feleségek, élettársak
azok, akik noszogatni tudják a férfiakat, hogy menjenek el a szűrővizsgálatokra.
Mi, családorvosként jól ismerjük a pácienseinket; tudjuk, hogy
milyen daganatos betegségeik voltak az elmúlt években, évtizedekben. Azok a
férfiak, akiknek a családjában volt prosztatarák vagy a női ágban emlőrák,
petefészekrák különös figyelmet
érdemelnek.”
Nyirády professzor
rámutatott: a rendszeres szűrés segíthet csökkenteni a prosztatarák okozta
halálozások és az áttétes esetek számát - egy jó modellben megterhelő
vizsgálatok és a prosztatarák kapcsán gyakran felmerülő túlkezelés veszélye
nélkül.
„Okos” szűrőprogramok: nem fog fájni!
A közelmúlt orvostudományi
fejlődése lehetőséget adott a prosztata MRI-vizsgálatára, amely
forradalmasította a terület diagnosztikáját.
A korábbi ultrahangvezérelt
biopszia (szövettani mintavétel) helyett egyre fontosabb
szerep jut a nagy pontosságú képalkotásnak, amellyel nemcsak nagy biztonsággal
diagnosztizálható a betegség, de annak kiterjedése, típusa is meghatározható. Egyes esetekben a multiparametrikus MRI-vizsgálat elvégzése után a
szövettani mintavétel is elkerülhető.
A ’Gyerünk, apukám!’ szlogennel a férfiegészségre,
a férfiak, apák, nagyapák, megmozgatására fókuszál a Magyar Szervátültetettek Szövetségének
az Aktív Magyarország támogatásával megvalósuló Millió lépés az iskoládért kihívás őszi
fordulója is, amely tizenegy hetes időtartama alatt célzott edukációs üzenetekkel és
a szűrési alkalmak népszerűsítésével kapcsolódik a PSA-szűrési kampányhoz.
A prosztatarák - jellemzően tünetmentes
- korai stádiuma után a következő jelekre kell figyelni: gyakoribb, nehezebb
vizeletürítés, sürgető vizelési inger, véres vizelet és/vagy ondó, illetve vizelet-visszatartási
valamint merevedési problémák. Ezekkel a tünetekkel halogatás nélkül orvoshoz
kell fordulni! A prosztata-önvizsgálat szintén indokolt. Egy kisebb csomó kitapintása után egy orvosi vizsgálat életmentő lehet.
