Csalódást okoz, ha nemmel válaszolunk, úgy érzik, így nem a legmodernebb kezelést kapják. A közhiedelem azt sugallja, hogy a lézerkezelés során hozzá sem érünk a kezelt szemhez, a beavatkozás vérzés és fájdalom nélkül történik. Ez sok esetben valóban így van, azonban a valóságban a szembetegségek kezelése során többféle lézeralkalmazására kerülhet sor, és ezek hatásmódja és kivitelezése is különböző. Ezeknek a lehetőségeknek az áttekintésével szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy a lézerminden szembetegség vagy elváltozás kezelésének egyedül üdvözítő módszere.
Mi a lézer?
A lézer nem más, mint egy különlegesen koncentrált fénysugár, aminek a hatása a szövetekre hullámhosszától függően más és más. A különböző hullámhosszúságú lézersugarakat különböző anyagok (gázok, folyadékok vagy kristályok) gerjesztésével állítják elő igen bonyolult műszerek segítségével. Vannak olyan lézersugarak, amelyek csak a felszínen (a bőr vagy a szem felszínén, például a szaruhártyán) fejtik ki hatásukat, vannak olyanok, amelyekkel a mélyebb rétegekbe hatolnak, ezáltal a szem belső részeiben, a szivárványhártyán vagy akár az ideghártyán is végezhetünk beavatkozásokat.
Fénytörési hibák korrekciója
A szem fénytörési hibáinak korrekciója a lézerszemészeti alkalmazásának legismertebb területe. A rövidlátás, távollátás vagy belső szemtengelyferdülés (astigmatizmus) kezelése során egy láthatatlan lézersugár a szaruhártya felszínét tizedmilliméter pontossággal mintegy lefaragja, úgy, hogy a szem fénytörése tökéletes legyen, így a továbbiakban a páciens nem szorul szemüveg vagy kontaktlencse viselésére. Nem minden fénytörési hiba korrekciója végezhető el ezzel a módszerrel: olyan nagyfokú rövidlátás esetén például, amikor a szaruhártya jelentős részének lefaragására lenne szükség, a korrekció csak részlegesen, vagy egyáltalán nem végezhető el. Nem alkalmas ez a műtét az úgynevezett időskori távollátás (presbyopia) kezelésére sem, hiszen ilyenkor a szemlencse rugalmasságának a korral bekövetkező csökkenése miatt a távolra jól látó szem csak közelre nézéshez, olvasáshoz igényel szemüveges korrekciót.
Kezelhető-e lézerrel a szürke hályog?
A szürke hályog nem más, mint a szemlencse elhomályosodása. A beteg látása ezáltal fokozatosan romlik, szemüveggel nem korrigálható. Évtizedekkel ezelőtt a szürkehályog műtét során az elhomályosodott szemlencsét eltávolítottuk a szemből, és utána a betegnek erős, legalább 10 dioptriás szemüveget vagy kontaktlencsét kellett viselnie. A közhiedelem azt tartja, hogy ma már a szürkehályogot is lézerrel operáljuk. Azonban ez nem így van: a mai műtéti technika egy ultrahanggal működő lencseaprító készülék alkalmazásával történik. Ennek az eszköznek a segítségével az elhomályosodott szemlencsét eltávolítjuk, és a lencse kitisztított tokjába átlátszó műanyag lencsét ültetünk be, így a látás szemüveg nélkül is éles lesz. Ehhez a beavatkozáshoz is szükséges azonban sebet készíteni a szemgolyó falán, a szaruhártyán, hiszen ezen a 3 mm-es seben keresztül vezetjük be az ultrahangos eszközt a szembe, és ezen át ültetjük be az összehajtható műanyag lencsét. Ez a kis seb a műtét után tökéletesen gyógyul, varratra sincs szükség.
Lézeralkalmazására is szükség lehet azonban: előfordul, hogy évekkel a műtét után a beültetett műlencse mögött a lencsetok megvastagszik, homályossá válik, a beteg úgy érzékeli, mintha "visszanőtt" volna a szürkehályog. Ilyenkor egy láthatatlan lézersugár segítségével, sebkészítés nélül, a szemgolyó érintése nélkül át tudjuk lyukasztani ezt a hártyát, és a látás ismét élessé válik.
Kezelhető-e lézerrel a zöld hályog?
A zöld hályog (glaukoma) lényege, hogy a szem belső nyomása megemelkedik, ezáltal a látóideg károsodik. A látóideg károsodása nem gyógyítható, ezért a glaukoma kezelése során ennek megelőzésére kell törekednünk. A szemnyomás csökkentése általában különböző szemcseppekkel történik, és csak ezek hatástalansága esetén van szükség műtéti beavatkozásra. Abban az esetben, ha a szemnyomás hirtelen nagymértékben megemelkedik (zöldhályogos roham), régebben minden esetben műtétre volt szükség: kimetszést kellett végezni a szivárványhártyán, hogy a folyadékkeringés a szemben akadálytalan legyen. Ma már ez a beavatkozás az esetek túlnyomó részében lézerrel elvégezhető, sebkészítés és fájdalom nélkül. Krónikus zöldhályog esetén, amikor a szemnyomás kisebb mértékben fokozatosan emelkedik, szintén végezhetünk lézeres beavatkozást a csarnokvíz elvezetés megkönnyítésére, ez azonban már nem mindig teszi elkerülhetővé a műtétet.
Miért kell a cukorbetegek szemét lézerrel kezelni?
Ma már a legtöbb cukorbeteg tisztában van azzal, hogy a cukorbetegség a látását is veszélyeztetheti. Ennek oka az, hogy az ideghártya hajszálerei károsodnak, a szemfenéken vérzések és lerakódások keletkeznek, súlyosabb esetben az ideghártya vérellátásának romlása folytán érújdonképződések is jönnek létre, ami nagyfokú látásromláshoz vezethet. Kezdetben ezek az elváltozások semmilyen panaszt nem okoznak, csak a rendszeres szemészeti ellenőrzés, a szemfenék vizsgálat derítheti fel. Ha ezek az elváltozások olyan mértékűvé válnak, hogy a látást veszélyeztetik, akkor javasoljuk a lézerkezelést. Az ideghártya elváltozások kezelésére az Argon-lézerlátható - általában zöld - sugarát használjuk. Ezt a lézersugarat egy a szem felszínére helyezett kontaktlencse segítségével juttatjuk az ideghártya megfelelő területeire, ahol az elnyelődött lézersugár a beteg ereket és szöveteket elroncsolja. Súlyos esetekben akár több ezer ilyen lézergócra van szükség ahhoz, hogy a kezelés eredményes legyen. A cukorbetegség okozta ideghártya-elváltozás (retinopathia diabetica) esetében tehát a lézerkezelés célja nem a látás javítása, hanem a látásromlás megelőzése.
Mikor lehet a látóhártya-leválást lézerrel gyógyítani?
A látóhártya-leválás (ablatio retinae) oka, hogy az ideghártyán, általában annak széli részén szakadás keletkezik, ezen át folyadék jut a retina alá, így az alapjáról fokozatosan elemelkedik. Ez a betegség beavatkozás nélkül teljes vaksághoz vezet. Ha a szakadást még a leválás létrejötte előtt észleljük, akkor a szakadás széle körül alkalmazott Argon-lézeres gócokkal le lehet hegeszteni, így a leválás nem jön létre. Ha azonban a leválás már kialakult, lézeres hegesztés nem végezhető, elkerülhetetlen a műtét. Ilyenkor bizonyos esetekben a műtét során a szem belsejébe vezetett eszköz segítségével kell elvégezni a lézeres hegesztést. Retina leválás esetén mindig gondosan átvizsgáljuk a beteg másik szemét is, hiszen sokszor így felfedezhetők olyan tünetmentes szakadások vagy meggyengült területek az ideghártya széli részén, amelyek lézeres kezelésével a másik szemen a retina leválás megelőzhető lesz.
Számos olyan szembetegség van még, amelyek kezelésében a lézerszerepet kap: koraszülöttek retinopathiája, szemfenéki érelzáródások, időskori macula degeneráció bizonyos esetei, stb. Ennek szükségességét és alkalmazhatóságát a kezelő orvos, és nem a beteg óhaja szabja meg. A szükségtelenül, vagy nem a kellő időben végzett lézer kezelésnek káros hatásai is lehetnek. A lézer önmagában nem minden baj orvoslására alkalmas varázsmódszer: csak tapasztalt szakember kezében, megfelelő javallat esetében lesz hatásos gyógymód.
