Az éjszakai heves fülfájdalommal, lázzal járó középfülgyulladás felismerése nem igényel nagy gyakorlatot, de a rejtett formák kialakulásának megállapítása nem ilyen egyértelmű. A kisgyermek fülvizsgálata egyébként is alapos felkészülést igényel, hiszen a szűk anatómiai viszonyok és a gyermek rossz közreműködő készsége miatt csak gyors, határozott módon lehetséges.
A betegség kialakulása
A nátha fülszövődményeinek gyakoriságát a gyermekkor anatómiai és immunológiai sajátságai magyarázzák. Az orrüreg hátsó részén, az orrmandula közelében mindkét oldalon egy kis csatorna (Eustach-kürt) indul a fülek felé. Ennek kulcsszerepe van a gyulladások kialakulásában, és egy életre meghatározza a hallás minőségét. Működésének zavaraival előző számunkban foglalkoztunk, most a következményeiről olvashatnak.
A rosszul funkcionáló, tartósan elzáródott fülkürt (okai: pangó orrváladék, nyálkahártya-duzzanat, orrmandula-duzzanat) a középfülben egy lavinát indít el. Először nem jut be levegő, csökken a légnyomás, majd lévén, hogy a külső nyomás nagyobb lesz, benyomja a dobhártyát.
A légköri nyomás helyett vákuum képződik abban a pici üregben, ahol a hallócsontocskák vannak. Ezt nevezzük szaknyelven dobüregnek. A szívóhatás kialakulása okozza, hogy a dobüreg falán át a saját testnedvek beáramlanak a középfülbe, kitöltve annak minden zegét-zugát.
Fizikai tanulmányainkból tudjuk, hogy a folyadékban a hangok rosszul terjednek, míg a levegő jó hangvezető közeg.
Máris kézenfekvő a magyarázata a tartósan hurutos gyermek halláscsökkenésének.
Ha hosszú időn át rejtve marad a folyadékgyülem a fülben, akkor nehezen eltávolítható, nyákos masszává válik, ami tartós fülbetegség és halláscsökkenés forrása lehet.
Az elzáródott fülkürt egy nyelőmozdulatra mégis kinyílhat, és az orrüregből baktériumokkal teli váladék szippantódik a középfülbe. Az ott lévő, addig még gyulladásmentes folyadék fertőződik, és a fájdalmas, lázzal járó középfülgyulladás drámai gyorsasággal kialakul. Ilyenkor észleljük, hogy előző nap még egészségesnek véltük a dobhártyát, másnap pedig már ki is fakadt a füle a gyermeknek. Az előző éjszakát pedig átvirrasztotta a család a fülfájdalom miatt.
Ha a dobhártya magától fakadt ki, nehezen gyógyul be. Tévhit, hogy meg kell várni, hogy átszakadjon. Ha a gyermeknek magas láza, fülfájdalma van, gyors szakorvosi megítélést, beavatkozást tesz szükségessé. A felszúrás előtt is lehet érzésteleníteni, sőt bódítani is, és utána a fülfájdalom azonnal megszűnik. A fertőzött váladék kiürül, és nem károsítja a középfül üregrendszerét. A váladék kiürülése akkor igazán tökéletes, ha leszívással fokozzuk az eltávolítását.
A náthás gyermek orrváladékának leszívása a további komplikációk megelőzésének kulcskérdése. Ez az orrhigiéne megteremtésének alapja. A fülváladék leszívása középfülbetegségek gyógyításának az a módja, ami a gyógyszeres kezelésen túl a legkevesebb fájdalommal és a leghatékonyabb módon segíti a gyermek gyógyulását.
Orrcsepp és melegítés
A szülő saját feladata: az orrváladék rendszeres, alapos leszívása, illetve a gyermeket minél előbb meg kell tanítani a helyes orrfújásra. Az orrdugulás elhárítására és a maradványváladék oldására hatékony gyógyszeres kezelést kell alkalmazni. Az erre alkalmas orrszpré pici csecsemőknek és nagyobb gyermekeknek megfelelő koncentrációban már kapható a gyógyszertárakban.
Éjszaka a gyermek fülfájdalmának csillapítására a fülkagylókra meleg borogatást kell tenni. Klinikai munkacsoportunk vizsgálata szerint a fülre helyezett meleg jó hatású. Ambulanciánkon éveken át rövidhullámú készülékkel és infralámpával melegítettük a hurutos füleket, arcüregeket. Otthonra a klinikán kifejlesztett és kipróbált gyógysapkát javasoltuk. A szubjektív megítélésen túl a beteg gyermek szüleinek megfigyelését alapul véve, objektív méréseket végeztünk a gyógymód hatékonyságának bizonyítására. A melegítés előtt és után végzett dobüregi nyomásmérés (tympanometria) eredménye a középfül szellőzésének javulását mutatta. A fülkürtfunkció javulása pedig a középfülbetegségek gyógyulásának kulcsa.
A népgyógyászatban a sóval való fülmelegítés a legismertebb. Összehasonlító vizsgálatokat végeztünk a gyógysapka hőtároló betétje és a só hőkapacitása között. Azt tapasztaltuk, hogy a só hamar felmelegszik, gyakran túlmelegszik, és gyorsan kihűl. Néha még égési sebeket is okoz a fülkagyló szélén. A gyógysapkában lévő betét lassabban veszi fel a hőt, de jól tartja. Meleg vízben vagy radiátoron is felmelegíthető. Nem melegszik fel túlságosan, kellemes érzés a fülre helyezve. Használta akkor igazán hatásos, ha nem folyamatosan, hanem a nap folyamán többször ismételve végezzük. A középfül szellőzésének javulása magyarázza, hogy a középfülhurutok okozta fájdalom melegre mérséklődik, és a hallás javul. VIII. évf. / 10. szám
