A kutatás középpontjában: a makula (x)

A nyugati világban a 65 éven felüliek látásvesztésének és megvakulásának egyik leggyakoribb oka a időskori makula-degeneráció (AMD). A 65 éven felüliek majd 20 százaléka, a 75 éven felüliek majd 30 százaléka és a 85 évesek 35 százaléka szenved ebben a krónikus szembetegségben.

Ezek a magas számok Németországban például két millió embert érintenek, számuk 2020-ra 6 millióra fog nőni.

A megbetegedés oka, melyet elsősorban az iparosodott országokban diagnosztizálnak, még igen kevéssé ismert. Eddigi ismereteink a következő lehetséges rizikófaktorokat mutatják:

• Dohányzás - a rizikót megháromszorozza
• Genetikai faktorok - AMD-s betegek 60 százalékánál egy, vagy több családtag érintett AMD-vel
• Intenzív és hosszabb UV fényhatás (déli országokban és magas hegyekben tartózkodás)
• Mikrotápanyagok hiánya

Az AMD esetében a retina éleslátásért felelős része, a makula érintett. A látómező közepében lévő nagy fekete folt a napi tevékenységeket, mint olvasás, TV-nézés, autóvezetés, teszi lehetetlenné. Eddig az AMD kifejlődésének és lassításának nem volt hozzáférhető kezelése.

A retina veszélyes anyagcsere-ellátása

A látósejtek folyamatos regenerációjához a szem intenzív anyagcseréjére van szükség. Ehhez pedig sok oxigénre. Ezért a szem véredényei a szervezet oxigénben leggazdagabb szövetei. Ugyanakkor a fény és az oxigén a szerves anyagok oxidatív bomlását okozhatják. Hogy az "oxidatív stressz" a lehető legalacsonyabb maradjon, a látósejteteket és a körülvevő szöveteket elegendő antioxidánssal (szabadgyök fogóval) kell ellátni. A legfontosabb szerepet az E vitamin (tokopherol) és a C-vitamin játszik. Ez utóbbi olyan fontos a szemnek, hogy ott 30-40-szeres koncentrációban van, összehasonlítva a szervezet véredényeivel. Ha a szem antioxidánsokkal való ellátása nem elegendő, melyhez a lutein és zeaxanthin karotinoidok is tartoznak, akkor túlsúlyba kerül a nem kívánatos fény-oxigén reakció: oldhatatlan lerakódások keletkeznek (lipofuzcinok), melyek a látómező 20 százalékát elfoglalhatják vagy a retinában lerakódnak - mindkettő az AMD-re utal. A látási központ (fovea) helyzete különösen kritikus, mivel ott óriási számú látósejtet kell ellátni, de az ellátó véredényrendszer nagyon szűkös, hogy a látás-élességet ne zavarják. Tartalékok tehát alig vannak, ezért a makuladegeneráció rizikója különösen idős embereknél emelkedik.

Az oxidatív stressz elleni védelem

A szemnek a fény által kiváltott károsító reakciók kivédésére egy

Makuladegenerációteljes funkciójú vérellátásra van szüksége. Ezért nem meglepő, hogy dohányosok és szívkoszorúér betegek veszélyeztetettsége jóval magasabb. Az ilyen esetekben épp a kis vérerek ellátása redukált. Az érintettek egészségesebb táplálkozása és életvezetése a szemüknek is nagyon kedvez.

Minden esetre a vérbe táplálkozással, vagy étrend-kiegészítő adagolásával elegendő antioxidánst kell juttatni. Ezek különösen a már fennálló AMD-nél játszanak fontos szerepet, mint azt az Egyesült Államokbeli Nemzeti Egészségintézet (NIH) hét évig tartó 4.750 fővel végzett klinikai tanulmánya mutatja.

Az "areds tanulmány"

Az AREDS - tanulmány (Age Related Eye Disease Study) mérföldkövet jelent az időskori makuladegeneráció kezelésében. Messze ható jelentőségű, mivel a tudományos kutatás magas állami elkötelezettséggel párosulva bizonyította a makuladegeneráció mikrotápanyagokkal való kezelését. A tudósok arra az eredményre jutottak, hogy azon pácienseknél, akik magas eséllyel betegednek meg az AMD előrehaladott stádiumában, ez a rizikó 25 százalékkal csökkent, ha a C-vitamin, E vitamin, béta-karotin és cink magas dózisú kombinációjával kezelték őket.

Orvosi felügyelet mellett napi 500 mg C-vitamin, 400 NE E vitamin, 15 mg béta-karotin 80 mg cinkkel és 2 mg rézzel a középsúlyos AMD súlyosbodását 25 százalékkal fékezte, az azzal összefüggő látásvesztést pedig 19 százalékkal. Az AMD korai formáit, valamint a szürkehályogot ezzel a terápiával nem lehetett pozitívan befolyásolni.

Ezek eddig az AMD kezelés legjobban biztosított hatásai.

A sárga folt erősítése - belső fényvédelemmel

A makula színező anyagainak fontos szerepét még nem vették figyelembe az AREDS tanulmányban, mivel annak elején a színanyagok funkciójáról még hiányos volt tudásunk. A makula magas színsűrűségének nagy a jelentősége. Egy kisebb sűrűség az energia-gazdag kék fény és UV sugárzás okozta nagyobb terhelést jelent és idővel a kék-érzékeny látósejtek anyagcseréjének túlterheléséhez, és végül elvesztésükhöz vezet. AMD-nél először a lila és kék-lila központi érzékelése esik ki. Csak szürkés, vagy barna-koszos színárnyalatokat látunk csak.

A makula a közeli rokon karotinoidokat luteint és zeaxanthint tartalmaz, melyeket a táplálékból kell magunkhoz vennünk. A szervezetünk nem képes más karotinoidból, például béta-karotinból, előállítani. A szervezet azonban igény szerint tudja átalakítani a luteint zeaxanthinná.

Nem ritka a makula egyes részeinek tízszeres színsűrűsége sem.

A emelkedett rizikócsoportba, elsősorban kisebb színsűrűség miatt, nehezen barnuló világos hajú nők, valamint olyan személyek, akik érzékenyek az erős fényre, valamint a kék, vagy szürke szeműek tartoznak. Az utóbbiak különösen veszélyeztettek, mivel a kék szivárványhártyájukon (írisz) keresztül egy adott nap annyi szórt fény jut a szembe, mint a barna (melanin tartalmú) szembe 100 nap alatt. Ezzel függhet össze a sötét szemű Földközi-tengeri népek jóval alacsonyabb AMD rátája. Különböző tanulmányok bizonyítják, hogy a lutein és zeaxanthin alacsony koncentrációja növeli az AMD-ben való megbetegedés esélyét. Más oldalról vizsgálatok azt mutatják, hogy a lutein hosszabb ideig tartó magasabb bevitele, a makula sűrűségét növeli, és az AMD kifejlődésének esélyét csökkenti. A luteinnel való optimális ellátottsághoz kb. 6 mg szükséges naponta.

A szemerő védelme antioxidáns mikrotápanyagokkal

Az időközben számos klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy bizonyos mikrotápanyagok megnövelt bevitele az időskori makula-degeneráció kialakulására és lefolyására pozitív hatással van.