Ezért kimerítő érzelmileg a hibrid munka

A hibrid munkáért sokan lelkesednek. Több időt tölthetnek otthon, kényelmesebben öltözhetnek, nem megy el idő az utazással, kötetlenebbül szervezhetik meg a munkát és némi költséget is megtakaríthatnak. De a gyakorlatban gyorsan megjelennek a hátrányok is.

Ha az alkalmazottak több időt töltenek otthon és kevesebbet az irodában, csökken a személyes találkozások száma, azaz járvány idején komolyan mérséklődik a fertőzésveszély. De a hibrid munkarendet nem csak az egészségmegőrzés iránti igény alapozta meg. A munkavállalók kezdeti pozitív tapasztalataik alapján szintén ezt a szabadabb rendszert preferálták.

home office
A hibrid munkarendben nehezen alakulnak ki az egyensúlyt megteremtő rutinok. Fotó: Getty Imeges

Elméletileg a hibrid rendszer bevezetése mindkét fél számára nyertes helyzetet eredményez, mert egyesíti a hagyományos munkavégzés és a távmunka (home office) előnyeit: lehetővé teszi a személyes együttműködést és a csapatépítést, valamint a nagyobb rugalmasságot és a koncentrált otthoni munkát. A cégeknek pedig anyagi érdekük is fűződik e megoldáshoz, mert így elég, ha kisebb irodaterületet tartanak fenn. Kezdetben úgy tűnt, hogy a munkavállalók számára is kifejezetten előnyös ez a megoldás. Ezt egy 2021. májusában készült felmérés is megerősítette, amikor a megkérdezettek 83 százaléka mondta, hogy a világjárvány után hibrid rendszerben szeretne dolgozni.

"Azt tapasztaltuk, hogy az idő előrehaladtával az emberek egyre kevésbé voltak pozitívak a hibrid rendszerrel kapcsolatban. A tavaszi és nyári hónapokban sok szervezet nagyon lelkesedett a bevezetéséért, de aztán gyorsan nehézségekbe ütköztek" - közölte Elora Voyles, a Tinypulse munkaügyi tanácsadócég ipari szervezeti pszichológusa. (A kaliforniai központú Tinypulse heti rendszerességgel szolgáltat felméréseket a munkavállalók boldogságáról.)

Sok olyan szervezet, amely korábban még soha nem alkalmazta a hibrid munkarendet, a divathullámra felülve hirtelen és menet közben, gyakran a munkavállalókkal való konzultáció nélkül alkotott irányelveket, amelyek részben irodai, részben otthoni munkavégzést kényszerítettek a dolgozókra. Az alkalmazottak optimizmusa hamar elpárolgott, és átvette a helyét a fáradtság. A Tinypulse globális felmérésében 100 munkavállaló közül 72 számolt be a hibrid munkavégzésből eredő kimerültségről. Ez majdnem kétszerese a távmunkában dolgozóknál mért adatnak, és több, mint az irodában dolgozók esetében. Voyles szerint a 100 fős mintanagyság ugyan kicsi, de széles körű tendenciát tükröz, mert szerinte a dolgozók napi rutinjának megzavarása, és a hibrid munkavégzés szaggatott jellege az, amit fárasztónak találnak - írja a BBC.

"A kiszámítható, következetes rutin segíthet az embereknek megbirkózni a stressz és a bizonytalanság érzésével, különösen egy világjárvány idején. A hibrid munkarend azonban e napi szokások gyakori megváltoztatását kívánja meg. Úgy nehéz megtalálni a rutint, ha állandóan ki-be járkálnak az irodába" - véli Voyles.

Hot-desking

A hibrid munkavégzés eredményességét más körülmények is rontják. Az egyik ilyen jelenség a hot-desking (szabad íróasztal foglalás), amely ismert volt ugyan a járvány előtt is, de nem volt általánosan elterjedt. E koncepció szerint a céges iroda gyakorlatilag egy együttműködési tér, ahol senkinek nincs kijelölt munkahelye. A bejárók különböző környezetben választhatnak helyet maguknak a feladatuknak megfelelően, vagy olyan helyet foglalnak el, amelyik éppen szabad.

Hétfőn például egy hagyományos íróasztalnál dolgozhatnak, kedden egy állómunkához kialakított asztalhoz jutnak, szerdán természetes fényben, csütörtökön egy ablaktalan helyiségben tudnak letelepedni, és így tovább. A lényeg, hogy senkinek sincs saját helye. Ez messze a legrosszabb dolog a hibrid rendszerben - állítja az Inc. magazin megemlítve, hogy ennek köszönhetően egyesek a munkakezdés előtt egy órával megjelennek a munkahelyükön csak azért, hogy jó helyet szerezzenek maguknak.

A megszokott rutin jól bejáratott sorvezetőként működhet, amely lehetővé teszi a koncentrált állapotban folytatott munkát, de a kevésbé következetes időbeosztás leronthatja a kognitív teljesítményt. "A hibrid munkavégzés gyakorlata egyelőre még nem vált természetessé, ezért nagyobb energiát, több szervezést és tervezést igényel. Új stratégiákat kell kialakítani, amelyekre nem lenne szükségünk, ha távmunkában vagy végig az irodában dolgoznánk" - magyarázta a BBC-nek Gail Kinman pszichológus professzor, a Brit Pszichológiai Társaság szakértője.

A váltott irodai és otthoni munkavégzés egyesek számára mentális következményekkel is járhat. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint az Egyesült Királyságban dolgozók 20 százaléka számolt be arról, hogy nehezen zökken ki a munka-üzemmódból, sőt úgy érzi, hogy "mindig be van kapcsolva". A hibrid rendszerhez való alkalmazkodás, valamint az otthon és a munka közötti határok átjárhatóvá válása ennek az egyik fő tényezője.

Kinman hangsúlyozta: "Ha egy munkáltató anélkül áll át hibrid munkavégzésre, hogy bízna a dolgozóiban, akkor az nem lesz több, mint egy jelképes gesztus. A munkavállalók érzik a nyomást, hogy megmutassák a főnöküknek, nem az előnyök miatt preferálják az otthoni munkát. Ez túlhajszoltsághoz és kiégéshez vezethet, amelynek hatásai pusztítóak lehetnek, de csak hosszú idő múlva jelentkeznek" - tette hozzá. A hibrid munkarend ugyanakkor harmóniát is eredményezhet, ha a munkaadó helyesen és hozzáértéssel alakítja ki.

Egész sor hátrányt azonosítottak

Meglepő eredményeket hozott egy felmérés, amelyet az Upright Pose egészségszolgáltató cég készített 2 ezer amerikai otthonról dolgozó és hibrid rendszerben tevékenykedő munkavállaló között - számolt be a Forbes. Íme!

  • Egy átlagos távmunkás mindössze 16 lépést tesz meg az ágyától a munkaállomásáig.
  • Egy tipikus otthoni munkanapon minden harmadik munkavállaló egész nap a székében ül, és 63 százalékuk csak azért sétál, hogy kimenjen a fürdőszobába vagy a konyhába, míg 24 százalékuk soha nem hagyja el az otthonát.
  • Az otthonról dolgozók közel fele saját becslése szerint kevesebb mint ezer lépést tesz meg munkaidőben, az egészségi szakértők által javasolt napi 8 ezer lépéssel szemben.
  • Ötven százalékuk derékfájdalmakról, 48 százalékuk vállfájdalmakról számolt be, 52 százalékuk panaszkodott arról, hogy megerőlteti a szemét.
  • A 35 év alatti munkavállalók 82 százaléka mondta, hogy az elmúlt év során először tapasztalt egy vagy több testi jellegű egészségügyi problémát, és a 70 százalékuk orvoshoz fordult a megoldás érdekében.
  • A megkérdezettek 78 százaléka elismerte: aggódik amiatt, hogy a mozgásszegény életmód hosszú távon milyen jövőbeni egészségi következményekkel járhat.

Ehhez társultak a mentális nehézségek. Mint például:

  • az otthon dolgozók 70 százaléka elszigeteltebbnek érezte magát, mint az irodában.
  • sokan hiányolták a személyes találkozókat (39 százalék), az irodai ünnepségeket (35 százalék) és a munka utáni felszabadult órákat (34 százalék).
  • a személyes interakciók hiányában 63 százalékuk érezte úgy, hogy kevésbé kötődik a csapatához.
  • ötből hárman jelezték, hogy romlik a munkatársaikkal folytatott kommunikáció minősége, márpedig 77 százalékuk egyetért azzal, hogy a jobb kommunikáció jobb munkakultúrához vezet.

Amióta a mindennapjaink része lett a koronavírus, egyre többen dolgoznak otthonról, és sokan vannak azok is, akik ezt gyakran az ágyukból teszik. Csakhogy ez a legkevésbé sem jó ötlet. Ha az ágyunkat az alváson kívül más dolgokra is használjuk, például olvasásra, tévézésre vagy éppen munkára, az ronthatja az alvásunk minőségét. Mégpedig azért, mert az agyunk az ágyat elkezdi az alváson kívül egyéb cselekvésekhez is társítani, és emiatt egy idő után szinte biztos, hogy nehezebben fogunk tudni elaludni.

A hibrid munka akkor lehet sikeres, ha a vezetők - valószínűleg személyre szabottan - megbeszélik a munkavállalókkal, ez a felállás hogyan működne számukra a legjobban. "A munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt meg kell szabnia a határokat. De a munkavállalóknak autonómiát kell kapniuk ahhoz, hogy saját maguk irányítsák az időbeosztásukat. A rugalmasságot az egyénnek kell diktálnia, nem pedig a főnöknek" - szögezte le Voyles.

A szakértő szerint egy nagy munkavégzési kísérlet kellős közepén vagyunk. Azt jósolja, hogy a jelenlegi munkabeosztások gyermekbetegségei még évekig megmaradhatnak, mert egyelőre többet tudunk a teljes munkaidős távmunkáról, mint a hibrid munka hosszú távú hatásairól.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +33, +38 °C
Minimum: +15, +23 °C

Sok napsütés várható, a kevés gomolyfelhőből csapadék nem alakul ki. Már az éjszakák sem hoznak kellő felfrissülést, napközben pedig 35 fok körüli hőség várható, néhol 38 fok is lehet. Szerdán hőségre kell készülni, front nem érkezik. Egyre gyakoribbak az alvászavarok, napközben pedig sokan nyűgösek, idegesek a kialvatlanság miatt. Az időseket és a szívbetegeket nagy terhelés éri, de az egészséges szervezettel rendelkezők is nagy igénybevételre készüljenek. Fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata, a déli órákban lehetőség szerint javasolt árnyékos, hűvös helyre húzódni! A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)