Az emberi szervek csodái - infografika

Azzal mindenki tisztában van, hogy a teste különféle funkciókat ellátó egységek (ezeket hívjuk szerveknek) együttműködő rendszere, tulajdonképpen egy biomechanikus szerkezet, amely azonban olyan bonyolult, hogy sem a felépítését, sem a működését nem ismerjük még teljesen. Amikor megfejtjük egy újabb titkát, elálmélkodunk, hogy mi mindenre képes. Infografikánk szerveink néhány meghökkentő és lenyűgöző képességét foglalja össze.

Amikor az emberi szervezetről beszélünk, hajlamosak vagyunk annak kézzelfogható valóságán belül maradni. Pedig a működésünk elemi szintje az atomi világban van. Tudósok kiszámolták, hogy egy átlagos felnőtt teste mintegy 7 000 000 000 000 000 000 000 000 000 (7 ezerkvadrillió, vagy 7×10

27) atomból áll. Ez a szám olyan nagy, hogy a tartományába akkor jutnánk el, ha egy fényévet (ami 9,4607304726×10

15 méter) pikométerekben (ami a méter billiomod része) próbálnánk megmérni. Ez a napi gyakorlatban felfoghatatlan mennyiség.

akt
Az emberi test számos olyan csodát rejt, amelyekről a hétköznapokban nem veszünk tudomást

Az atomok különféle molekulákat alkotnak, amelyek aztán felépítik a testünk biomechanikus szerkezetét. Még mindig a láthatatlan tartományban maradva azt is megállapították a tudósok, hogy a legnagyobb természetes molekula éppen a mi testünkben van, az 1. kromoszóma. Az átlagos emberi sejtek magjában 23 pár kromoszóma található, minden kromoszóma egy nagyon hosszú DNS-molekula. Az 1-es kromoszóma a legnagyobb, körülbelül 10 milliárd atom alkotja, amelyek hatalmas mennyiségű kódolt információt tartalmaznak.

A meglepő DNS

Meglepő módon a kromoszómákban a DNS-ünknek nem minden hasznos eleme származik az evolúciós őseinktől. A DNS-ünk ugyanis legalább nyolc retrovírus génjét tartalmazza. Ezek a vírusok kihasználják a sejt mechanizmusát a DNS-ük kódolásához, hogy átvegyék a sejt feletti uralmat. Az emberi faj fejlődésének egy pontján ezek a gének beépültek a humán DNS-be, s ma már fontos szerepet töltenek be az emberi reprodukcióban, függetlenül attól, hogy genetikai eredetüket nézve teljesen idegenek tőlünk.

Sokáig nem volt világos, hogy a génjeinknek miért csak a 3 százalékát használjuk arra, hogy meghatározzuk, hogy kik is vagyunk, miközben a maradék csak parlagon hever. Aztán a tudósok rájöttek, hogy léteznek úgynevezett epigenetikus hatások, azaz géneken kívüli folyamatok, amelyek szintén jelentősen befolyásolják a fejlődésünket. Ezek egy része olyan "kapcsolókat" vezérel, amelyek a géneket be- és kikapcsolják, vagy más kulcsfontosságú vegyületek termelését programozzák. Erre kell a genom maradék 97 százaléka, amelynek pontos funkcióit még bizonyosan igen sokáig kell kutatnunk.

A mesenterium (a szó azt jelenti, hogy a belek közepén), egy béfodor az utolsóként (2016-ban) felfedezett emberi szerv. Egészen 2012-ig azt hitték az orvosok, hogy a beleket egy sor különálló tartószerkezet csatlakoztatja a hasfalhoz, mintha egy sor alátámasztó gerenda volna. A University of Limerick kutatócsapata azonban egy komplex mikroszkópos elemzés segítségével kimutatta, hogy ezek a struktúrák összekapcsolódnak, és úgy tűnik, hogy egy nagyobb egység részét képezik. Mára az új szerv bekerült az anatómia tankönyvek legfrissebb kiadásaiba is. Részletek!

Mielőtt az infografikán jól ismert szerveink csodás képességeire tekintenénk, érdemes azon is elgondolkodni, hogy az a működő organizmus, amelyet testünkként azonosítunk, nem csupán egyetlen életet jelent, hanem egy egész életközösséget, amelyben meglepő módon, ha csak az élő sejtek számából indulunk ki, kisebbségben vagyunk. A saját sejtjeink száma ugyanis "csak" körülbelül 10 ezermilliárd, de 10-szer több a baktériumok száma. Sok baktérium barátságos, sok hasznos (például segíti a bélműködést), és sok ártalmatlan. Vannak azonban olyan velünk élő baktériumok is, amelyek bizonyos körülmények között meg is ölhetnek bennünket.

szervek infografika

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
szklerózis muliplex
Szklerózis multiplex első jelei: látászavar és zsibbadás is utalhat rá
A 10 legjobb kutyafajta kisgyerekes családoknak – Kistestűtől a nagytestűig
szívbarát étrend
Így védd a szívedet egyetlen gyümölccsel – már napi fél is elég belőle
grapefruit
Ez a kedvelt gyümölcs többet árthat, mint használ
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +17 °C
Minimum: +3 °C

A fátyolfelhőzet időszakosan szűrheti a napsütést, emellett a keleti országrészben gomolyfelhők képződnek, de még száraz idő várható. Délután olykor megélénkül, a Dunántúlon helyenként megerősödhet a délnyugati szél A hőmérséklet csúcsértéke általában 15 és 20 fok között alakul.Késő estére 5 és 12 fok közé hűl le a levegő. Nem terheli a szervezetet erős fronthatás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: hogyan hat az alkohol az alvásra? – Tedd próbára a tudásod! Mennyit tudsz az alvásról? Töltsd ki alvásos kvízünket, és derítsd ki, mi segíti vagy ronthatja a pihentető éjszakákat!
kvíz
Kvíz: minden baktérium káros. Igaz vagy hamis? – Tedd próbára a tudásod! A bennünk és rajtunk élő apró élőlények óriási szerepet játszanak az egészségmegőrzésben. A mikrobiom helyreállítása tehát kulcsfontosságú.