+6° - +16°
Kettős front

A stroke-ból így lehet felépülni

A stroke a vezető halálokok közé tartozik a fejlett társadalmakban, valamint elsődleges oka a tartós rokkantságnak is. Egy ilyen esemény ugyan túlélhető, de sokan életük végig komoly funkcionális rendellenességekkel kénytelenek élni, ami még az olyan egyszerű feladatok elvégzése során is nehézséget okozhat, mint az étkezés vagy az öltözködés. Van-e ebből kiút?

A Magyar Stroke Társaság adatai szerint Magyarországon 200-250 ezer embert fenyeget a szélütés. Évente mintegy 40-50 ezer ember kerül a stroke-központokba, közülük 15 ezren nem élik túl az agyi érkatasztrófát. Ez azt jelenti, hogy 10 percenként vesznek fel a kórházak egy újabb stroke-os beteget, illetve félóránként meghal egy beteg. A szélütést túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százaléka beszédzavarban szenved, 22 százalékuk járásképtelen, 24-53 százalékuk részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százalékuk pedig depresszióval küzd.

stroke
A stroke-ból fel lehet épülni, de megfelelő terápia és sok türelem kell hozzá. Fotó: iStock

Jelenleg az idegi rehabilitáció az egyetlen előírt kezelés, amelynek célja, hogy elősegítse a stroke-túlélők önellátó képességének visszanyerését. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy az orvosok és gondozók túl nagy hangsúlyt fektettek a túlélők azonnali gyógyulására, miközben a hosszú távú szövődmények enyhítése, az előírt terápia típusa, intenzitása és időtartama gyakran következetlen volt. Agyunk azonban meglepően plasztikus, azaz idővel képes helyrehozni az idegrendszeri kapcsolatokat.

Miért olyan fontos a neuroplaszticitás?

A jelenlegi neurológiai rehabilitációs kezelés ezen a folyamaton alapszik, amely az idegtudomány egyik legalapvetőbb koncepciója. Ez az úgynevezett tapasztalatfüggő neuroplaszticitás, amelynek során agyunk az átélt tapasztalatok, élmények alapján végzi el önmaga újraszervezését. Ezt a jelenséget először William James fedezte fel a 19. század végén - írja a Massive Science magazin.

Michael Merzenich pedig erre a plaszticitásra fedezett fel látványos példát az 1980-as években. A laboratóriumban amputálták egy felnőtt majom egy ujját, ami az idegsejtek nagymértékű újraszerveződését idézte elő a motoros kéregben. A motoros kéreg az agy azon része, amely a test különböző mozgásait felügyeli. Merzenich csapata úgy találta, hogy a majom agyának az elveszett ujj mozgatásáért felelős idegsejtjei úgy alakították át kapcsolataikat, hogy ezáltal segítséget nyújthassanak a veszteséghez való alkalmazkodáshoz és a fennmaradó ujjak mozgatásához.


Tudjuk, hogy az emberi agyban a stroke után az egészséges idegsejtek ugyanilyen viselkedést mutatnak, és megerősítik a sértetlen idegi kapcsolatokat. Ez pedig azt jelenti, hogy az agy újratanítható a stroke után, és potenciálisan helyrehozhatók a károsodott funkciók. A beteg viselkedése és tapasztalatai kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban. A meglévő idegrehabilitációs módszerek megpróbálják kihasználni ezt a képességet, hogy megtanítsák a szélütéses túlélőket például újra járni vagy hajat mosni.

A viselkedési tapasztalat típusa sokat számít, ugyanis nem minden élmény jó az agy plaszticitása szempontjából. Sajnálatos módon az agy kontraproduktív módon is újraszervezheti magát, ha a betegek a stroke után rossz tapasztalatokat élnek át. Például egy korábbi tanulmány szerint, ha a patkányok kiképzése a test egyik oldalának erősítésére irányult a stroke miatt elveszett funkciók ellensúlyozása érdekében, az megnehezítette a sérült oldal gyógyulását. A stroke-on átesett betegek számára ez azt jelenti, hogy az ép oldalon történő kompenzáció elsajátítása valójában csökkenti az esélyüket arra, hogy újra használhassák sérült oldalukra.

Lehetséges rehabilitációs stratégiák

Embereken a tudományos eredmények alkalmazása bonyolultabb, mint patkányokon, amiknél a kutatók egyszerűen ösztönözhetik a sérült végtag használatát. A klinikai kutatásoknál azonban nagyon nehéz feladat arra kényszeríteni a szélütéses pácienseket, hogy csak a sérült oldalukat használják. Sok beteg érthető módon úgy érzi, hogy a stroke után gyorsan, a legegyszerűbb módon normalizálnia kell az életét, hogy képes legyen ellátni a napi feladatait. Rendkívül bosszantó, ha valaki nem tud egyedül öltözködni, enni vagy fürdeni, sőt ez a hiányosság szégyenérzetet, dühöt, depressziót és más erőteljes érzelmi reakciókat is kiválthat.

A legtöbb beteg nincs tisztában vele, hogy a kompenzáció berögzülése rossz hatással lehet a károsodott oldal hosszú távú gyógyulására, dacára annak, hogy drámai módon és gyorsan javíthatja életminőségüket. A kompenzáció negatív hatásainak leküzdése szélsőséges intézkedéseket igényel, ideértve olyan terápiákat is, mint a kényszerindukált mozgásterápia (CIMT - Constraint-Induced Movement Therapy), amely napi legalább hat órán keresztül korlátozza a sértetlen oldal használatát (sőt a korlátozás egyes esetekben akár az ébren töltött idő 90 százalékát is kiteheti). Noha a CIMT alkalmazása sikeres volt a klinikai vizsgálatokban, ugyanakkor szinte kivitelezhetetlennek tűnik a legtöbb stroke-túlélő számára.

Közvetlenül azután, hogy megjelennek a stroke-ra utaló jelek, aszpirin bevételével jelentősen csökkenthető annak kockázata, hogy a következő napokban súlyos szélütés alakuljon ki. A The Lancet tudományos folyóiratban ismertetett felfedezés szerint az említett tünetekkel diagnosztizált betegeknek haladéktalanul be kell adni a gyógyszert, s nem szabad a specialisták értékelésére vagy vizsgálati eredményekre várni. Részletek!

A kompenzáció azonban nem mindig rossz, különösen, ha segít a betegek stroke utáni életének valamilyen mértékű normalizálásban. A valóságban némi kompenzációra van szükség és ezzel együtt is várható például a felső végtagi károsodást szenvedett stroke-betegek gyógyulása. Egy nemrégiben elvégzett metaanalízis szerint a hagyományos CIMT módosított változatai, amelyek kevésbé intenzívek, de hosszabb ideig tartanak, sokkal sikeresebbek voltak, mint a hagyományos rehabilitációs stratégiák. A kompenzáció- és feladatspecifikus képzés megfelelő kombinációjának megtalálásán jelenleg is dolgoznak a szakemberek, mert egyre nyilvánvalóbb, hogy a stroke után szerzett tapasztalatok rendkívül fontosak a sérült agy átalakításában, ami komolyan segíti a betegeket a jobb, teljesebb gyógyulásban.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+10, +16 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag