A császármetszés az utóbbi időben az egyik leggyakrabban elvégzett műtéti eljárás lett a fejlett világban. Szakértők szerint a valóban indokolt esetek aránya 15-19 százalék körül lehet, de a londoni City University tanulmánya szerint az európai országok többségében (Norvégia, Svédország, Hollandia és Szlovénia kivételével) magasabb vagy sokkal magasabb az arányuk. Cipruson például a babák több mint fele császározással jön a világra. Magyarországon az OEP adatai szerint az arány 39 százalékos volt 2015-ben, de Budapesten az 50 százalékot is meghaladta . A változás hatalmas, hiszen az 1990-es évek elején még csak 10 százalék körül jártunk.
A császármetszés elterjedésének okairól többek között az Index készített összeállítást , így azzal most nem foglalkozunk. Inkább azokat a hiedelmeket vesszük sorra, amelyek az eljárással kapcsolatban kialakultak. Ezek a mítoszok - ahogy az efféle szóbeszédekkel lenni szokott - a babát tervező nők félelmeire játszanak rá, és féligazságokon vagy csak spekulációkon alapulnak, és világszerte terjednek. A brit Cosmopilitan a tisztázás érdekében kikérte Dr. Penelope Law, a Portland kórház szülész-nőgyógyász szakorvosának, a terület egyik vezető szakértőjének véleményét a legfontosabb hiedelmekről. "A szülésről, beleértve a császármetszést is, rengeteg téveszme kering, ami csak arra jó, hogy a várandós anyák szükségtelenül aggódjanak éppen akkor, amikor a legnagyobb nyugalomra volna szükségük" - szögezte le elöljáróban. Nézzük a részleteket.
1. mítosz: A császározás utáni heg nagy és jól látható marad.
Sok nő, aki a császármetszést fontolgatja, aggódik a műtéti heg miatt , amit normális reakciónak kell tekinteni. De a sebhely miatt nem kell pánikba esni. A heg legtöbb esetben egy 10 centiméteres vízszintes vonal, amely azért ekkora, mert a baba feje ilyen méretű bemetszésen fér át. A legtöbb heg idővel jelentősen elhalványul, és a baba első születésnapjára nem marad más belőle, mint egy vékony világos vonal - állítja a szakértő.
Ráadásul a sebhely elhelyezkedése miatt szinte mindig rejtve van, még a strandon sem fog látszani, mert általában a bikini is eltakarja. Ha a heg fájdalmas, kiemelkedő vagy tartósan piros maradna, akkor érdemes beszélni erről a szülészorvossal vagy akár a védőnővel is.
2. mítosz: Akit egyszer megcsászároztak, az már nem lesz képes vaginális szülésre.
Ez nem igaz. A császármetszés nem zárja ki, hogy a nők később megpróbálhassák hüvelyi úton világra hozni gyermeküket. Az orvos szakértő szerint sok nő dönt úgy a császármetszést követően, hogy a következő gyermeknél inkább a hüvelyi szülést választja. Csak ritkán tanácsolják az orvosok, hogy ne próbálkozzanak a természetes módszerrel.
3. mítosz: A császármetszések száma korlátozott.
Ez sem igaz, csak számolni kell a veszélyekkel. "Nincs korlátozva, hogy hány császározást vállalhat egy nő, de azt tudnia kell, hogy a szövődmények kockázata valóban nő a beavatkozások számával. Minden egyes műtétnél emelkedik a rizikó" - mutatott rá Dr. Law . Ezek a kockázatok magukban foglalják a méhben lévő hegek felszakadását, a húgyhólyag és a bél sérüléseit, a vérzést és a placenta helyén jelentkező szövődményeket. A nőgyógyász szerint minden terhességnél személyre szabott tervet kell készíteni az optimális szülési módról. A komplikációk miatt aggódó nőknek érdemes konzultálni a szülészorvosukkal.
4. mítosz: A császármetszéssel született babákat nem lehet szoptatni
Akár a szoptatást, akár a cumival való táplálást választja egy anya, teljes egészében az ő felelőssége és döntése. Ha a szoptatást választja, a születés módja nem gyakorol jelentős hatást erre a képességre. A sürgősségi császármetszés valóban késleltetheti az anyatej termelődésének beindulását - mindez magyarázható azzal is, hogy az anya általában nagyon fáradt ilyenkor. De a szoptatás ugyanolyan lesz, függetlenül a születés formájától. A szoptatási nehézséggel küzdő anyáknak (akár császárral, akár vaginálisan szültek) pedig érdemes segítséget kérniük.
5. mítosz: A császármetszésből és a hüvelyi szülésből való felépülés ugyanolyan hosszú.
A szülészorvos szerint egyik esetben sem azonnali a gyógyulás, de van különbség a kettő között. Dr. Law arról számolt be, hogy a császármetszésen átesetteknek többi időre van szükségük az ágyból való felkelésig és sétálásig, mint a hagyományos módon szülő nőknek. A hüvelyi úton szülő nők akár hat óra elteltével elhagyhatják a kórházat, és körülbelül egy hét alatt felépülhetnek. Ezzel szemben a császározottak legkorábban 24 óra után bocsáthatók el a kórházból, de a többség két-három napig is bent marad. A felépülésük pedig 2-4 hetet is igénybe vehet, ahhoz pedig, hogy szabadon mozoghassanak és nehezebb tárgyakat emelgethessenek, még több időre lehet szükségük.
6. mítosz: A császármetszés alatt semmit nem fog érezni a kismama.
Sokan tartanak attól, hogy az érzéstelenítés miatt veszítenek majd a szülés élményéből. Ez azért is érdekes, mert sokan éppen a fájdalomtól (és persze orvosuk távollététől) tartva választják a császármetszést és a programozott szülést. Bár az érzéstelenítés miatt az anyák valóban nem éreznek fájdalmat a császármetszés során, néhányan mégis arról számolnak be, hogy tapasztaltak bizonyos húzódást, nyomást, amit bosszantó érzésként jellemeztek. A nőgyógyász szerint a császármetszés valóban más érzésekkel (esetleg fájdalommal) jár, mint a hüvelyi szülés, de a baba megpillantása úgyis mindet felülír az anyában, attól függetlenül, hogyan történt a világhozatal.
