A szegény, harmadik világbeli országokban ez az arány magasabb, és leginkább a máj, a gyomor és a méhnyak a legveszélyeztetettebb szervek. Az orvosok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezek a fertőzések sosem önmagukban okoznak rákot, a szervezetet sok más hatás éri, míg egy daganat kialakul. Ráadásul az esetek túlnyomó többségében évtizedek telnek el a fertőzés után.
Gyomorrák
És bár ez az első számú veszélyforrása a gyomorráknak , a fertőzöttek csak kevesen lesznek valóban rákosak. Ez a szívós baktérium a gyomor nyálkahártyáját támadja meg, ahol meg is telepszik, és a gyomorfekélyek hetvenöt százalékáért felelős. Márpedig a gyomorfekély és a Heliobacter pylori együttes jelenléte jelentősen növeli a rákveszélyt.
Az azonban még nem teljesen világos, hogyan terjed tovább a baktérium, de valószínűleg kapcsolatban van a szájjal és a bélsárral, az pedig tovább növeli a rák kockázatát, ha valamelyik rokonunk is ebben szenvedett. Ilyen esetben, ha gyomorfekélyünk van, azonnal vizsgáltassuk meg a szervezetünkben a Helicobacter pylorit. Ugyanis fontos, hogy a probléma kezelhető megfelelő antibiotikumokkal, vagy olyan protonpumpa gátló szerekkel, amelyeket a túl sok gyomorsav ellen írnak fel.
Májrák
Németországban 2014-ben hatezer férfi, és háromezer nő lett májrákos, amit gyakran májzsugor (cirrózis) előzött meg. Ennek oka általában a túlzott alkoholfogyasztás. De ugyancsak komoly veszélyforrás a Hepatitis-B vagy a Hepatitis-C vírus, amelyek a májszövet krónikus gyulladásához és roncsolódásához vezethetnek.
Növeli a rák veszélyét, ha több vírus is jelen van a májban, a gyógyulás esélyeit pedig jelentősen csökkenti, ha a májrák már előrehaladott állapotban van a fertőzéskor.
