Egy „jóindulatú” daganat is lehet halálos, ha rossz helyen van az agyban. Illetve a neurológiai tünetek is attól függenek, hol helyezkedik el a tumor – mondta lapunknak Dr. Scheich Bálint neuropatológus, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet adjunktusa. A legfontosabb tünetek – hányás, fejfájás, látászavar, epilepsziás roham – a koponyaűri nyomáshoz köthetők, de ezeket bármilyen természetű tumor képes előidézni. A modern diagnosztika így kulcsfontosságú, mert pontosabban lokalizálhatja a tumor előfordulási helyét és súlyossági fokát. Ennek köszönhetően nagyon sokat fejlődött az idegrendszeri daganatok felismerése és gyógyítása is az elmúlt évtizedekben.
Nyáry István idegsebész professzor is az alkalmazott technológiák fejlődését emeli ki. Szerinte a számítógépes képalkotó eljárások megjelenése forradalmi változásokat hozott az orvoslásban. „A modern képalkotó eljárásokkal ma már szinte belelátunk a beteg fejébe és felismerünk daganatokat olyan stádiumban, amikor még nem okoznak komoly betegséget. Ez a képességünk jelentősen megnöveli a komplex terápiák adta lehetőségeinket” – mondta el megkeresésünkre. A látványos előrehaladás nem csak a diagnosztikát illetően igaz, a megjelenítés, a láthatóvá tétel modern eszközei (neuronavigáció, mikroszkóp, exoszkóp, endoszkóp, intraoperatív képalkotás stb.) közvetlenül is támogatják a műtéti kivitelezést.
Az agydaganatok jellemzői
Az agydaganatokat négyes skálán osztályozzák, a 4-es a legsúlyosabb. A legveszélyesebb daganat a glioblasztóma, egyben ez felelős a felnőttkori rosszindulatú agyi elváltozások többségéért. Ilyenkor a betegek átlagos túlélési ideje mindössze 14-15 hónap, illetve a páciensek 95 százaléka nem él tovább három évnél. Ennek oka, hogy a tumor gyorsan és kiszámíthatatlan módon képes terjedni, és nehéz műtéti úton kimetszeni.
A medulloblasztóma, amely a gyermekkori rosszindulatú agydaganatok egyik leggyakoribb típusa, bár alapvetően szintén agresszív, a modern terápiás megközelítésekkel sikeresen kezelhető. Hátterében a daganatsejtek genetikai állományában előzetesen létrejövő hibák állhatnak. Gyógyítása a neuroonkológia egyik sikertörténete, köszönhetően a diagnosztika, a sebészet és a terápia fejlődésének – mondta Scheich, aki hozzátette: például a tudósok a medulloblasztómát néhány éve még egyetlen, homogén daganatként tartották nyilván, ma már háromfélét ismernek, amelyeket különféle terápiával gyógyítanak.
Személyre szabott diagnosztika
A legtöbb agydaganatgyanúnál meglehetősen sok vizsgálatot kell elvégezni a végleges diagnózishoz. A felismerés első körben képalkotó eljárásokkal történik. Az MRI-vizsgálat után a szövettani, majd egyéb diagnosztikai vizsgálatok következnek. Ide tartoznak a különböző tumorokra jellemző fehérjék kimutatására alkalmas speciális festési eljárások, valamint az utóbbi években egyre alapvetőbbé váló genetikai vizsgálatok. Utóbbiak többsége már hazánkban is elérhető, bár természetesen nem mindenhol, mert ehhez megfelelő műszerek, labortechnika kell.
A modern diagnosztika azért kulcsfontosságú, mert részletes jövőképet képes felállítani a betegek számára, és korábban ez nem így volt. „A prognózis vagy korjóslat nem csak a várható élettartamra, hanem az életminőségre és a terápiás részletekre is kiterjed” – mondta a szakorvos. Mindenesetre a modern eljárásokkal testreszabott diagnózist és kezelési eljárást képesek nyújtani az orvosok, mivel ismerik a daganat egyéni jellemzőit. Többek között a Semmelweis Egyetem Kísérleti Rákkutató intézetében is elérhetők ezek a diagnosztikai műszerek és eljárások – mondta Scheich Bálint.
Új irányok
A neuropatológus szerint az elmúlt évek intenzív kutatásai nyomán felcsillant a remény, hogy – a molekuláris diagnosztika fejlődésének köszönhetően, abból kiindulva – az orvostudomány képes lehet a daganatok hatékonyabb gyógyítására. Ám az ígéretesnek indult célzott, molekuláris terápiás beavatkozások az agydaganatok esetében kevés sikert hoztak, más szervek (például a tüdő) daganataihoz képest.
„Azt reméltük, hogy az új megközelítés az agytumoroknál is előrelépést fog hozni, de sajnos a klinikai vizsgálatokban a szerek többnyire megbuktak” – mondta Scheich, aki szerint ennek több oka is van. Először is, az agytumorok igen heterogének, nem lehet őket úgy gyógyítani, mint például egy melldaganatot. Másrészt az új gyógyszerek nehezen mennek át a vér-agy gáton, ami elválasztja a vérkeringést az agyszövettől, és kontrollálja, hogy mi mehet be az agyszövetbe és mi nem. Ezeknek az akadályoknak az áthidalása egyelőre a – remélhetőleg közeli – jövő feladata, tette hozzá.
A daganat kezelése
Az agydaganatok kezelése minden esetben egyénre szabott, a megfelelő terápia ugyanis számos tényezőtől függ. Egyebek mellett az elsődleges daganat helye és típusa, az áttétek száma és elhelyezkedése, a beteg általános állapota, a korábbi kezelések eredménye nagymértékben meghatározza az optimális választást. A lehetséges kezelési módok – akárcsak más daganatok esetén – a sebészi beavatkozás, a sugár- és a gyógyszeres kezelés (kemoterápia), gyakran kombinálva. A kezeléseket onkoteam végzi, azaz több szakterület orvosai működnek együtt.
Scheich szerint a terápiában az idegsebész szerepe nagyon fontos, az agydaganatot elsődlegesen operációval kezelik. A szakorvos ugyanakkor kiemelte a betegek hozzáállását is a terápia során. „Sokan nem akarják tudni, meddig élhetnek agydaganattal. Mások mindent megtesznek, hogy tovább éljenek, mert szerintük az az egy-két év is számít, ami hátra van” – árulta el. Szerinte a társadalomban számos tévhit él a végzetesnek gondolt rákról, „már az elnevezése sem szerencsés, mert ijesztő”. Illetve szigorúan orvosi értelemben csak a hámsejtes daganatokra lehetne használni, mint amilyen a bőrrák egyes típusai, például a bazalióma.
Támogató környezet a terápiában
Nyáry professzor is kulcsfontosságúnak tartja a betegek és a társadalom viszonyulását a daganatos betegségekhez. Szerinte a gyógyulásban elengedhetetlen a bizalom és a támogató környezet szerepe. Az idegsebész szerint a betegek és hozzátartozóik sokszor nagyon komoly élethelyzettel szembesülnek a diagnózist követően, ami – a rossz társadalmi beidegződések miatt is – gyakran súlyos lelkiállapotba taszíthatja őket. Ezért ma már egyre több intézményben vonnak be klinikai szakpszichológusokat a betegterápiába, akik sokat segíthetnek a betegeknek állapotuk pszichés feldolgozásában, így hozzájárulva a gyógyulásukhoz is. „Akaratuk ellenére senkit nem tudunk meggyógyítani, de közös erőfeszítéssel hozzásegíthetjük a beteget a gyógyuláshoz” – tette hozzá.
A Magyar Rákellenes Liga keretén belül működő Agydaganatos Betegek Klubja támogatást nyújt a súlyos betegségben szenvedőknek és családtagjaiknak. Céljuk, hogy az érintettek – kitörve a magányból – segítséget találjanak és nyújtsanak egymásnak. Foglalkozásaikon beszélgetéseket szerveznek szakértő meghívottakkal, illetve sorstársakkal, akik erőt adnak. E mellett betegtájékoztatással, betegjogokkal, rehabilitációval és a rákgyógyítás új lehetőségeinek megismertetésével is foglalkoznak. A klub egyfajta összetartozást jelent a betegeknek, amely reményt adhat, és segíthet elviselni élethelyzetüket.
