Sikoltozó sejtek jelzik a rákot

Megszólaltathatók az élő szervezetek sejtjei, s az őket lehallgató kutatók azt is állítják: a disszonáns hangú sejthalmazok rákos állapotot jeleznek.

Közismert tény, hogy az élő szervezeteket alkotó sejtek nagyon kicsik, csak mikroszkóp alatt láthatók. Arról viszont kevesen tudnak, hogy az apró sejtek képesek hangot adni, amivel állapotukról is jelt adhatnak. Az utóbbit sikerült megállapítania a los-angelesi Univerity of California UCLA) biológusainak. Kiderítették, hogy a működésben lévő sejtek az 1000 Herz-es frekvencián, tehát másodpercenként ezerszer rezegve hanghullámokat bocsátanak ki. Ezt füllel nem, csak speciális műszerrel lehet érzékelni, és megfelel a zongorák középső C-je felett két oktávval hallható, igen kellemetlen és sikító hangnak.

A sejthangok érzékelhetővé tételében az UCLA-n kutató Jim Gizewski és a londoni University College munkatársa, Andrew Pelling jeleskedett. Megállapították, hogy a hangokat a fehérjéknek a sejtek körüli mozgása gerjeszti. Emberi sejtekben csak akkor, ha azokat erős fény éri. Az emlősök sejtburkolatai egyébként nem rezegnek, nem adnak hangot, a növényeké és az élesztőké viszont - rezgésre hajlamosak lévén - "lehallgathatók".

A jelenséget tovább elemezve, a manchesteri egyetemen kutató Richard Snook és Peter Gardner prosztata mirigyekből kiemelt sejteket infravörös fénnyel serkentettek hangadásra, és a rezgő sejtek hangját speciális mikrofonjaikkal fogták fel. A művelet közben hőmérsékletüket is váltogató sejtek feletti levegőmolekulák rezgése keltette jeleket statisztikailag is analizálták. Megállapították, hogy az egészséges prosztatasejt hangja eltér a rákos sejtekétől. A különbséget úgy jellemezték, mintha egy nagy zenekar hangját figyelnék: az ép sejthalmazok hangjaiban nincs disszonancia, - a rákosokéban azonban a tuba mélyebben és hamisan szól.

Most azon dolgoznak, hogy a módszert és lehallgató-értékelő eszközeit finomítsák, egyszerűsítsék. Ha sikerül, elkerülhető lesz a biopszia, a rákgyanús prosztatákból metszetek vizsgálatra kiemelése. A sejtek lehallgatása a jövőben - reményeik szerint - a megelőző szűrővizsgálatok egyszerű módja is lehet.

STOP

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

D-vitamin
D-vitamin: milyen hatással van a májra, ha minden nap szedjük? Ezt mondják a kutatások
D-vitamin
Sokan rosszkor szedik a D-vitamint – ez az ideális időpont a szakértők szerint
5 megoldás a magas reggeli vércukorszintre – Így lenne érdemes kezdeni a napot
hormonproblémák
Súlyos károkat okoz a hormonháztartásban, mégis rengetegen fogyasztják
jótékony hatások
Nem hinnénk, de ezt teszi a dinnye a szervezetünkkel
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32 °C
Minimum: +14 °C

Túlnyomóan derült, napos időre számíthatunk, csak délután a Dunántúlra sodródhatnak fátyolfelhők. Csapadék nem lesz. A Dunántúlon délies irányú szél lesz a jellemző, melyet északnyugaton élénk lökések is kísérhetnek, míg a Dunától keletre gyenge vagy mérsékelt marad a változó irányú légmozgás.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 30 és 35 fok között alakul, de az északkeleti határvidék közelében ennél pár fokkal alacsonyabb lehet a maximum. Fronthatás az elkövetkező napokban nem érvényesül, ugyanakkor napról napra egyre melegebb lesz az idő.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Melyik vitamin hiánya okoz vérszegénységet? – Kevesen mennek át ezen a teszten A különféle betegségek megelőzéséhez kulcsfontosságú, hogy ismerjük azok kiváltó okai. Te mennyire vagy jártas a témában? Teszteld tudásod kvízünkben!
kvíz
Melyik szervünk szűr meg naponta 180 liternyi folyadékot? Teszteld, mennyit tudsz az emberi testről! Minden szervünk nélkülözhetetlen szerepet játszik szervezetünk működésében, mégis számos meglepő érdekességet kevesen ismernek velük kapcsolatban.