Péniszrák: kit fenyeget, mik a tünetei, meg lehet-e előzni?

A péniszrák Európában viszonylag ritka elváltozás, 60 év felett mégis érdemes az árulkodó jelekre figyelni. Melyek ezek? Hogyan védhető ki, és miről ismerjük fel a rákmegelőző állapotot?

Olyan, férfiakat érintő, urológiai kérdéseket válogattunk össze, amelyekre ritkán kapunk megbízható válaszokat. Kétrészes sorozatunkban a péniszrákkal foglalkozunk néhány egyszerű és lényegre törő kérdés-felelet erejéig.

Kihez kell fordulni, ha a makkon észlelünk különféle elváltozásokat? Meg kell-e ijedni, ha a férfi úgy érzi, csíp a húgycsöve? Korábbi cikkünkben szakorvosok adtak megnyugtató válaszokat kérdéseinkre.

Milyen korban, hol gyakoribb a péniszrák?

A hímvessző (penis) daganata legtöbbször idősödő betegeknél fordul elő. Megjelenése 60 év után gyakoribb, de a későbbikben említésre kerülő hajlamosító tényezők fiatalabb korban is előidézhetik a keletkezését. Előfordulási gyakoriságban jelentős különbségek vannak a különböző földrajzi területeken. A fejletlenebb egészségügyi kultúrájú afrikai államokban csaknem százszor gyakrabban regisztrálnak hímvessző-daganatos betegeket, mint Európában. A halálozási mutatók emiatt jelentősen eltérőek. Míg az előbbi államokban a vezető halálokok egyike a péniszrák, Európában elenyésző az emiatt elhalálozott betegek száma.

Milyen tünetek jellemzik?

A péniszrák diagnózisának felállítása legtöbbször nem bonyolult. Leggyakrabban a makkon vagy a fitymán észlelt, legtöbbször gyulladásos jelekkel tarkított eltérések hívhatják fel a figyelmet a korai daganatra. Sajnálatunkra ebben a stádiumban viszonylag kevesen jelentkeznek urológusnál . Ennek több oka van. Egyrészt egy rossz értelemben vett szemérmesség. Alkalmanként megdöbbentő, hogy milyen elhanyagolt esetekkel találkozhatunk. Sokszor nem urológus az első vizsgáló orvos. Nemegyszer a kezdeti eltérést bőrgyógyászati eltérésként kezelik. A beteg számára ez végzetes lehet.

A hímvessző daganata legtöbbször idősödő betegeknél fordul elő.
A hímvessző daganata legtöbbször idősödő betegeknél fordul elő.

Mit jelent a prekancerózis?

A daganat kifejlődése többször hosszabb folyamat eredménye, mely különböző rákmegelőző (ún. prekancerózus) állapotokon keresztül zajlik. Több ilyen betegség van, például a vöröses Queyrat-féle eritroplázia vagy a szintén gyulladással övezett Bowen-kór , de nem ritka a kifejlett daganatot utánzó Buske-Loewenstein-daganat sem. Talán a leggyakrabban észlelt eltérés a szemölcsszerű kondilóma, amely egyértelműen összefüggésbe hozható a magas kockázatú HPV-vírusokkal. A prekancerózisok felismerése és az ezzel egyidőben végzett kezelés megelőzheti a daganat kialakulását.

Véd-e a péniszráktól a körülmetélés (cirkumcízió)?

Igen, de csak a gyermekkorban elvégzett műtétnek van ilyen hatása. A daganatra hajlamosító tényezők közül vezető szerepe van a fitymaszűkületnek, és a fitymalemezek között felszaporodó és baktériumokkal fertőzött váladéknak, a szmegmának. Ebben többször találunk a daganat fejlődéséért egyértelműen felelős humán papillóma vírusokat (HPV). Ez nemcsak a hordozó férfira, hanem szexuális partnerére is veszélyes lehet. Azokban a kultúrákban, ahol a cirkumcízió gyermekkorban rituális szokás, lényegében ismeretlen a hímvessző-daganat és a méhnyakrák.

Sorozatunk következő részében a péniszrák típusaival, a kezeléssel és az áttétek kérdésével foglalkozunk.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
A 10 legjobb kutyafajta kisgyerekes családoknak – Kistestűtől a nagytestűig
szívbarát étrend
Így védd a szívedet egyetlen gyümölccsel – már napi fél is elég belőle
grapefruit
Ez a kedvelt gyümölcs többet árthat, mint használ
szív egészsége
Nem a séta és nem a bicikli: ez a mozgás a legjobb a szívnek
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +12 °C
Minimum: +4 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, az ország keleti, délkeleti felén lehetnek olyan tájak, ahol délelőtt hosszabb időre kisüt a nap. A Dunántúlon tartós, kiadós esőre lehet számítani - a nyugati megyékben késő délutántól halmazállapotot válthat a csapadék, és síkvidéken is kialakulhat vékony, olvadozó hóréteg -, a Dunától keletre inkább záporok alakulnak ki. A Viharsarokban délies marad a légáramlás, másutt egyre többfelé fordul északiasra a szél, mely főként a Dunántúlon meg is erősödik, kiemelten a Nyugat-Dunántúlon viharossá fokozódik (akár 90 km/h-t meghaladó széllökések is előfordulhatnak).A hőmérséklet csúcsértéke a nyugati országrészben 4 és 12, a Dunától keletre 12 és 20 fok között valószínű.Késő estére 1 és 12 fok közé süllyed a hőmérséklet. Csütörtökön hidegfront vonul át az országon.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: mennyi a normál vérnyomás felnőtteknél? – Teszteld a tudásod! Sokan csak akkor foglalkoznak a vérnyomásukkal, amikor már problémát okoz, pedig a legnagyobb veszély épp az, hogy sokáig észrevétlen marad.
kvíz
Kvíz: hogyan hat az alkohol az alvásra? – Tedd próbára a tudásod! Mennyit tudsz az alvásról? Töltsd ki alvásos kvízünket, és derítsd ki, mi segíti vagy ronthatja a pihentető éjszakákat!